Az a problema az open source hardverrel, hogy barki le tudja masolni es barki hozza tud fejleszteni sajat kiegesziteseket.
Tipikus pelda az Espressif processzorok esete. Ketfele architekturaval gyartanak processzorokat. Az egyik a Tensilica MIPS leszarmazottja (az ESP32-es csalad S-es sorozata), a masik a RISC-V architekturaval gyartott ESP32 C, H es P sorozat). Az elso licenszelheto, a masodik pedig teljes mertekben nyilt forrasu, azaz nincs kire nyomast gyakorolni, hogy ne exportalja Kinaba. Jelenleg ezek a vezerlok az ellatasi lanc problemak miatt kezdik kiszoritani az Atmel csaladot a beagyazott rendszerekbol, ugyanis ESP32-es mikrovezerlot lehet kapni, Atmel-est nem olyan konnyu. Az uj H es P-s sorozatok pedig mar az olcsobb ARM vezerlok konkurenciajanak szamitanak, mivel kb. hasonlo tudasuak, de a licensz hianya miatt sokkal olcsobbak. Az ingyennel nem igazan tud arban versenyezni semmi ami fizetos.
Egyebkent ha valaki szeretne sajat procit gyartani, itt van a RISC-V teljes dokumentacioja:
https://riscv.org/technical/specifications/
https://github.com/riscv
Es az egyik legkisebb fizikai megvalositasa (egy 32 bites soros mag), amit valaki kvazi poenbol tervezett:
https://github.com/olofk/serv
Ezt a procit szeretne valahogy betiltani vagy Kina szamara elerhetetlenne tenni az USA. Ennyi erovel amerikai szenatusi hatarozatban megtilthatnak az elektromossag hasznalatat is a Kinai Nepkoztarsasagon belul, pont ugyanennyi ertelme lenne.
Lassan eljutunk oda, hogy Kinanak semmilyen technologiat nem kell licenszelnie sehonnan, mert vagy fejlesztenek sajatot vagy atvesznek ingyenes es barki altal elerheto megoldasokat. Egy RISC-V alapu Android Open Source-os telefon pl. semmilyen lincenszelt technologiat nem tartalmaz, ami alapjan be lehetne tiltani. Gyakorlatilag csak katonai blokaddal lehetne Kinat megakadalyozni a termek exportalasaban, mert a nyugatnak semmilyen jogi eszkoze nem maradt. A vicces az, hogy mindket technologia eredetileg Kaliforniabol szarmazik es nyugati tudosok segitettek letrehozni, joreszt akademiai celbol, de Kina volt az ami (kenyszerusegbol) elkezdte a gyakorlatban is hasznalni. Ha nincs a nyugati nyomasgyakorlas, akkor meg mindig a fizetos es jogilag szabalyozhato technologiakat (pl. ARM) licenszelnek Kinaban es senki nem probalt volna alternativ megoldasokat keresni.
"Milyen jó, hogy failed bölcsészekkel írattatjátok meg ezeket a cikkeket, akik nem is értenek hozzá."
Ez a bolcseszek google translate-tel esete. Ha a google MI-je hibasan fordit, akkor az senki nem fogja publikalas elott eszrevenni.
Informatika és tudomány
