Valódi demokrácia soha nem is volt, nem is működhet elviekben sem, nem csak a jelenlegi kapitalizmus miatt. A demokrácia nem más, mint a judeokrácia paravánja.
Globális iszlám pedig nincsen. Amint szélesedik, úgy higul, úgy veszti el jelentőségét és lényegét. A bevándorló arabok nem a muzulmán hitet terjesztik, hanem maguk is materialisták lesznek, eleve a nyugati matéria vonzza őket. A kulturális felszínen megmarad az üres celebrális forma identitáspótléknak - semmi köze a valódi iszlámhoz, a valláshoz.
A kapitalizmus az egyének és mesterséges identitások (vállalatok) versenye, a győztesek ünneplése. A rendszerben "erény" a taposás, egoizmus, telhetetlenség, gátlástalanság, jó kommunikáció (szemrebbenés nélküli hazudozás), a lemaradottakban pedig irigységet vált ki. A valódi erények lenézettek, hátrányok lettek. (Pl. a becsületesség, az őszinteség, a mértékletesség.) Mindent pénzben mérnek, az emberek hasznosságát és a természet szépségét is. Végső stádiuma az egyetlen cég korlátlan uralma, amelyik felfalt minden ellenfelet és befolyásolja a törvényhozást végül olyannyira, hogy maga lesz a törvény.
Nemzeti elkülönülés, pláne etnikai az elmúlt évtizedek globális folyamatai után nem igazán működnek, nem tartják össze a társadalmakat többé. Bár jobb forma volt, mint a maiak, nem lehet visszalépni. Orosz, kínai, szaúdi stb. egyfajta csökevényes maradványok. A jelentősek közül a kínai a legkoherensebb, éppen átalakulóban egyik rossz formából a másik rossz formába.
A bolsevizmus az embertelenség, a madáchi falanszter, szerintem itt nem kell ragozni.
Valójában a "felvilágosodás", a humanizmus vezetett ezekhez az ördögi, önmagát felemésztő társadalmi/gazdasági rendszerekhez, amint az ember az Isten helyett önmagát állította a középpontba, ettől elvesztette az abszolút viszonyítást, minden relatív lett. A spiritualitás utolsó szikrája is megszűnt, maradt a földhözragadtság, az anyagelvűség, az ateista materializmus/hedonizmus... a tömegeknek. A vezetőknek meg egy ellenspiritualitás.