Amúgy jelenleg az elektromos autókban használ lítium aksik energia sűrűsége úgy 0,22-0,25 körül van. Ami azt jelenti, hogy 1 kg tömegű aksira 0,25 KWh betárolt energia jut. Már pár éve is a laborokban kísérleteztek az akkor 0,76 energia sűrűségű aksikkal. Akkor jelent meg a hír, hogy egy év alatt a laborokban eljutottak a 0,72-es sűrűségről a 0,76 energia sűrűségre. Ma nem tudom hol tartanak kísérleti eszközökkel a laborokban. Persze nem minden kísérleti aksiból lesz működő modell. de folyamatos a fejlödés azért a gyakorlatban beépített aksik tekintetében is. a következő években várhatóan a használt energia sürüség fel fog menni a 0,3-0,35 körüli tartományba. Vagyis egy mai aksihoz képest úgy 30-40%-kal több energiát lehet betárolni egy aksiba ugyan akkora tömegű aksi esetében. Aztán folyamatos a fejlődés a töltési idő és az élettartam tekintetében is. Szóval hatalmas a fejlödés még akkor is, ha nem az egyik napról a másikra történik látványosa. De a ha pár év távlatában nézi az ember, akkor tényleg komoly a fejlödés az aksiknál is. De megfigyelhető a fejlődés azért ha telefonok aksiját nézi az ember. Például a mobilomban úgy 8,9 V ra töltödik fel az aksi 5000 mAh kapacitás mellett. Ami azért 44-45 watt/h kapacitás. Mind ezt egy kb 80 grammos aksiba. Régen egy személyautóban savas ólom aksival 12 v és 38-43 Ah mellet kb. 450 watt/h energia került bele. Vagyis 10 darab telefon aksiba megy be ugyan annyi mennyiségű energia miközben az úgy 0,8 Kg szemben az ólomaksi 15-18 kg tömegével. Vagyis egy ma szokásos telefon aksi energia sűrűsége a 20-25-szőröse a hagyományos savas ólom aksinak.