Railroad Tycoon II: The Second Century

Railroad Tycoon II: The Second Century

1999. augusztus 7. 05:45, Szombat



Kiadó: Gathering of Developers
Fejlesztő: Pop Top Software

Minimum Követelmény: P133, 16MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: Railroad Tycoon II
Kategória: Real-Time Stratégia


Ismerd be: nem tudtad, hogy lesz-e értelme. Ismerem az érzést, én is átéltem. Amikor először hallottam, hogy a Pop Top Software felújítja minden idők egyik legnagyobb játék-klasszikusát, hitetlenkedve fogadtam. Tényleg lehetséges lenne, hogy a mai designerek képesek legyenek újra felidézni Sid Meier Railroad Tycoonjának régies és egyúttal epikus hangulatát? Hiszen már évek óta nem tudott senki használható vonatos játékot alkotni, olyat, ami a Microprose mesterművéhez hasonlóan megragadta volna a fogyasztók lelkét. És most ez a Steinmeyer nevű fickó az új arculat készítése mellett ugyanolyan mélyreható stratégiát, kezelhetőséget és szenvedélyt készül alkotni? Miközben a fejlesztés idején napvilágra került hírek nagyon is biztatónak tűntek, őszintén szólva a legkevésbé sem hittem bennük.

Két dolog történt, amikor a múlt év végén a Railroad Tycoon II az üzletek polcaira került. Először is beleszerettem az 1998-as év szerintem legjobb stratégiai játékába. Másrészt a játék lelkes kritikákat kapott a kritikusoktól és a közönségtől egyaránt, ami jól megérdemelt jutalmat eredményezett Phil Steinmeyernek és csapatának a Pop Topnál. Az építkezés, versengés és pénzügyi birkózás kombinációja miatt a Railroad Tycoon II egyszerre volt alaposan elgondolkodtató stratégia, egy vonatimádó álma és egy pénzügyi mogul valóra vált kívánsága. S noha sok játékosnak túl bonyolultnak bizonyult, végül is nagy támogató tábort sikerült szereznie. Amint azt minden valamirevaló mogul tudja, a siker növekedést szül, ami egy idő után terjeszkedést követel. Hamarosan tehát, annak ellenére, hogy a játék készítői a beépített scenario-editorral lényegesen megnövelték a variációs lehetőségek számát, a játékosok követelni kezdték a folytatást.


A Pop Top ezek után jött elő a Rairoad Tycoon II: The Second Century kiegészítő csomaggal. Mielőtt azonban azt hinnéd, hogy csak egy újabb ravasz trükkről van szó azzal a céllal, hogy további pénzeket csaljanak ki a zsebedből valami olcsóságért, nézd meg egyszer a Second Centuryt. Ez nem egy futószalagon készült összecsapott térképgyűjtemény. A Second Century egy nagyon ritka dolog a játékpiacon: a kiegészítő csomag növeli az eredeti termék értékét. Új térképek és feladatok mellett sikerült a játékosok visszaigazolásainak figyelembe vételével finomítani a játékon, új vonatokat és játszható struktúrákat alkotni. A Pop Top összességében a Railroad Tycoon II-t tette jobbá. Ami nagyon fontos: az új játékelemek a régiek kombinálásából alakultak ki, tehát minden szerepel az eredetiben is, csak másképpen. Úgy kell tekinteni a Second Century-re, mint a kedvenc dalod remix változatára. Egy kicsit másként hangzik, de azért ez a te dalod, most viszont táncolni is lehet rá.


A Second Century a saját nevét foglalja magába - a vasútkorszak második évszázadát. A 18 scenario-ból álló játékmenet (pont ugyanannyi, mint az eredetiben, ha valaki számolná) 1930 és 2030 között játszódik. Egy olyan korban, amikor a vasút és a vasúttulajdonos szerepe lényegesen továbbfejlődött a Railroad Tycoon II-ben bemutatotthoz képest. A korszak elején az autó és a repülő előretörése változtatásra kényszerítette a fennmaradni kívánó vasúti mogulokat. A második világháborúban aztán a vasúti szállítás létfontosságú taktikai szerepet kapott, különösen a szorosan körülvett, ostromlott helyeken. A háború utáni világban sokat fejlődött a technológia, gyorsabb és hatékonyabb utazás vált lehetővé. Ugyanakkor megnőtt a többi közlekedési módtól való függés is. Ezeket a pillanatokat mutatják be a Second Century scenarioi, belemenve olyan részletekbe, mint a háborús csapatszállítás, vagy a megszakítás nélküli ellátási útvonalak felállítása. Nagyon érdekes a Pop Top jövőt illető elképzelése. Egy új iparág kitalálásával (ezt a GeoCore nevű geotermikus erőmű képviseli) a fejlesztők a jövő századra is lökést adtak a vasút létjogosultságának. Nem megyek ennél jobban bele a részletekbe, de abban biztos lehetsz, hogy a mogul-jelölteknek a 21. század is kínál majd lehetőségeket. Lehet hogy nem realista a történet, de én inkább játszom kevésbé realista de izgalmas játékkal, mint fordítva. A Second Century ennek a célnak tökéletesen megfelel.


A scenariokban azonban nem is a kronologikus sokszínűség az érdekes, hiszen ezt akármelyik, az ipari fejlődés egy évszázadát bemutató játéktól elvárhatjuk. Az igazi izgalmat az jelenti, hogy a Pop Top szemmel láthatóan arra törekedett, hogy kilépjen az eredeti történet kereteiből. A Second Centuryben képviselendő célok teljesen más stratégiát és módszereket követelnek meg, mint a játék eredeti verziójában. Példának okáért ott van a Britanniai Csata scenarioban a szállítási művelet és Seattle körzetében az ingázók számára kiépítendő szállítási rendszer scenarioja. Az elsőben a győzelmet az jelenti, ha a szállítást a lehető leggyorsabban meg tudjuk oldani, időben kijavítva a villámháború okozta károkat. A második esetben azonban a lehető legösszehangoltabb infrastrukturális management vezethet sikerre. Nemcsak a túlzsúfolt nagyvárosi környezetet kell kezelni, de figyelemmel kell lenni az ingázók ezreinek kívánságaira is, akik nem mindig osztják a metróvonallal kapcsolatos terveidet. Ez az eltérés jellemzi az egész játékot és az egyes scenariokat egyaránt, ami - nem győzöm hangsúlyozni - a Second Century minőségének elsődleges meghatározó eleme.


Természetesen vannak új épületek és vonatok, amelyek megfelelnek a modernebb kor követelményeinek. A magasabb technikát képviselő vonatok ebből következően jobbak is. Ha hiányzik is belőlük a gőz, vagy szén hajtotta elődök 'személyisége', a hátrányt feledteti az a tudás, amire a régi vasparipák képtelenek voltak. Az új ipari létesítmények között vannak szeszfőzdék és katonai bázisok is, amelyek létrehozása a közvélemény szempontjából katasztrofális, de egy 20. századbeli vasút létezése szempontjából életfontosságúak. A 21. században pedig ott lesz a GeoCore erőmű, egy erős ipari létesítmény néhány veszélyes mellékhatással. Az összes újítás háborús, vagy sci-fi scenariokban történt, s noha a játék menetében drasztikus hatásuk nincs, de az atmoszférát hatékonyan befolyásolják.

A Second Century egyébként mesterien viszi tovább a Railroad Tycoon II részletekben megbúvó atmoszféráját. A grafika nagyon a részletekbe menő, a hang legalább ugyanolyan jó, és az új zenei készlet is éppolyan tökéletes, mint az elődje volt. Minden, ami változott, az csak a jó irányba. A játékosok kérésére a Pop Top lehetővé tette, hogy a szállítmányokat az útmenti állomásokon is lehessen tárolni, a vasútvonalat pedig lehessen darabonként is építeni. Ezzel az előző verzió legtöbb problematikus pontját sikerült megszüntetni. Számomra az egyetlen csalódást játék közben az jelentette, hogy a Railroad Tycoon II egyes számú hiányossága még mindig nem lett pótolva. Még most sem lehet alagutat építeni. Igaz, hogy már egészen belejöttem a hegyeket kikerülő vasútvonalak lefektetésébe, de azért azt hittem, hogy annyi apró javítás mellett az én álmom is valóra válik. Az előző részben még csak-csak el tudtam fogadni az alagutak hiányát, hiszen a 19. századról volt szó, de a mi mai világunkban az alagutak már elengedhetetlen részei a vasúti infrastruktúrának, ezért kár volt kihagyni őket.


Alagútépítési lehetőség nélkül is azért nagyon élveztem a játékot. A Pop Top nagyszerű erőfeszítéssel egy amúgy is halhatatlan játékot tett még maradandóbbá. Kényelmetlenül érzem magam, hogy ennyit áradozom egy kiegészítésről, de még a belsőm cinikus részét is megfogta ez a termék, amely ha a Railroad Tycoon II helyett jelent volna meg annak idején, akkor is csak dicséretben részesülhetett volna.


Értékelés:

Grafika:Részletek, részletek, részletek. A Railroad Tycoon II-ben ez megvolt, minden mennyiségben. A Second Century ugyancsak ilyen, bár ez nem meglepetés, hiszen ugyanarra a programra épül. Mi többet is lehetne várni egy kiegészítéstől? Esetleg néhány újdonságot, de hát a Second Century ezt meg is adja. Az új épületek és vonattípusok jól illeszkednek a játék egészébe, miközben mégiscsak van egy sajátos egyediségük. A modern elektromos gépek csillogónak tűnnek, és engem nagyon megkapott a játékban később látott térkép és terep design. Újdonság, hogy az egyes scenariok előtt kis bemutatkozó képsor van, bár a képek egy kicsit szemcsések. De ez mindössze egy apró fogyatékosság. A Railroad Tycoon II a megjelenésekor a legjobb kinézetű stratégiai játékok közé tartozott, s most a Second Century követi a hagyományt.

Kezelő Felület:Ellentétben a legtöbb folytatással a Second Century tartalmaz néhány változtatást elődje vezérlőrendszeréhez képest, s kiküszöböl több olyan nehézséget, amelyek miatt a Railroad Tycoon II nem lett olyan könnyen kezelhető, amilyen akár lehetett is volna. Az útirányok például most már beállíthatók, azaz átkerült a mesterséges intelligencia kezéből a mienkbe az útvonalak kiválasztása. Egy csomó bosszúságtól tud ez megkímélni, ahogyan a scenario halad előre és vasúthálózatunk egyre bonyolultabb. Ráadásul most már lehetségessé vált útvonalak lerakása 1-1 darabonként, ami csomópontok építésénél például sokkal praktikusabb a korábbi 'click-and-drag' rendszernél. És végül, bevezetésre került néhány általános finomítás, mint például az autosave funkció, vagy a scenario céljainak nyomon követésére alkalmas status window. Összességében a Second Century megtartotta az előd érdekes vonásait, de egy kicsit inkább felhasználó-baráttá vált.

Játékmenet:Tehát ahogy mondtam már, továbbra sincs lehetőség alagutat építeni. Szerintem ez idegesítő, már csak azért is, mert a vasút modern történetében az alagutak jelentős szerepet játszanak. Nem tudom ugyan, hogy mennyire zavarta volna meg a játék egyensúlyát mondjuk a 'North to Alaska' című scenarioban, de szerintem ez volt a Railroad Tycoon II legnagyobb hibája, amit nagy csalódásra a Second Century megismételt.

Ennyi volt a panaszkodás, innentől csak dicsérni lehet a játékot általános kitűnősége és kreatív megjelenése miatt. Szögezzük le: a vasút, a vasútépítés és a komplex üzleti modell a Railroad Tycoon II-t a tavalyi év egyik legmagasabb színvonalú stratégiai játékává teszik, tehát a kedvelői nem fognak valószínűleg panaszkodni, ha még annál is többet kapnak a Second Centuryben. Olyat kapunk az új játékkal, és az új scenariokkal, amik egyrészt a régi tudásunk felelevenítését kívánja, másrészt pedig izgalmas, új területekre vezeti el a játékost. Játszottál már a Railroad Tycoon II-vel olyan felállásban, ahol a megoldandó feladatra mindössze 22 napod volt? Mert a Second Century 'Britanniai Csata' című epizódjában pontosan ezt kell tenni, versenyt kell futni az idővel a szállítások teljesítéséért. Vagy mit szólnál egy távoli jövőben játszódó epizódhoz, ahol a Földet a globális felmelegedés már végső pusztulással fenyegeti és a helyzet megérett egy vállalkozó kedvű vasúti báró üzleti beavatkozására? Isten hozott Amerika romjain, 2003-ban. Vagy inkább a légi és a közúti közlekedés hajnalán próbálnál sikeres maradni? És miért ne szárítsd ki a Földközi-tenger medencéjét, hogy használható legyen építkezésre? A Second Century ezt mindet lehetővé teszi és még ennél többre is képes. Tudom, hogy ez az áradozás reklámnak tűnik, de az tény, hogy lenyűgözött a játék lehetőségeinek mennyisége.

Néhány dologra fel kell hívni a figyelmet. Először is: a Second Century az eredetinél is inkább működés-orientált. Még mindig van tőzsde, ahol a befektetők kedvükre adhatnak-vehetnek, de a fő hangsúly az utak építésén, működési tervek létrehozásán, azaz a mozgáson van. Le lehet tenni állomásokon az árut és lehet várni, amíg egy másik vonat felszedi azt. Lehet hidakat építeni nagy vizek felett, ami igaz, hogy költséges dolog, de jelentős hasznot hozhat, ha kellő stratégiával használjuk. A váltás fájó lesz azoknak, akik a Railroad Tycoon II-ben a tőzsdének szentelték figyelmük nagyobbik részét, de szerintem megérte a változtatás.

Hang Effektek:A legtöbb hang a Railroad Tycoon II-ből lett átvéve, és nagyon szórakoztató és informatív. A vonat-effektusok nem lesznek ismeretlenek a veterán játékosoknak, mint ahogyan az épületek hangjai sem. Ez utóbbiak végtelenül hasznosak lehetnek az épületek megkülönböztetésénél. Öreg barátunk, a mogorva narrátor ismét megjelenik, és noha furcsa hallani régivágású szövegét a 21. század eleji geotermikus erő kapcsán, azt gondolom, hogy nélküle a játék nem lehetne az, ami. Mindent összevetve, hang vonatkozásában a Second Century mindazt tudja, amit egy kiegészítő csomagnak tudnia kell: megtartja a jót a régiből és tesz hozzá valami újat is.

Zene:A Railroad Tycoon II-ben az építkezéseket kísérő zene a legjobb, a leginkább odaillő zene volt, amit valaha is számítógépes játékban hallottam. A Second Century követte ezt a hagyományt, amikor egy készlet új zenét tett a csomagba. Főként blues és bluegrass típusú zene szól, de hát másfajta zenét el sem tudnék képzelni egy egésznapos vasúti tevékenység mellé. A zene része a játék design-jának, amit a legtöbben nem vesznek figyelembe. Ebből a szempontból a Pop Top munkáján az látszik, hogy mindent megtett azért, hogy a termék kiváló legyen.

Intelligencia és Nehézség:Az eredeti játékhoz hasonlóan ez a termék is számos választási lehetőséget kínál a nehézségi fok beállításához. Három szinten lehet győzelmet elérni, ennek meghatározása attól függ, hogy milyen kitűzött célokat tudtál teljesíteni. Ha azonban azt hiszed, hogy a Railroad Tycoon II által adott megoldandó feladatok után már nem jöhet olyan probléma, amit ne tudnál kezelni, akkor az új játék talán el fog gondolkoztatni. Egyik-másik scenario hajmeresztően ördögi. Amit főként szerettem ebben a magasszintű nehézségben, az a tálalás módja volt. Ahelyett, hogy a régi játék ötleteit hasznosították volna újra, számos olyan újdonság került be a játékba, ami miatt néha az eddig biztosnak hitt stratégiánkat is át kell értékelni. A 'Fel Alaszkába' epizódban például nem látszik semmilyen versenyhelyzet, sőt, még a kormány is támogat bennünket évi 150 ezer dollárral. Egyszerűnek tűnik, nem? Aztán kiderül: embertelen versenyfutás az egész két erős ellenféllel szemben. Az egyik az idő, a másik egy áthághatatlan hegylánc Vancouvertől északra. Ha ehelyett az 'Oroszország Anyácska' epizódot választjuk, ott egy teljesen másfajta felállással találkozunk. Itt a lényeg a területellenőrzés, hiszen nekünk kell megoldani a Szovjetunió keleti frontjának ellátását a második világháború idején. A 'Seattle-i metró' epizódban pedig nem elég azt figyelni, hogy minél több utast szállítsunk, az is lényeges, hogy miféle utasok vannak az állomásainkon. Minden egyes scenarionak megvan a saját buktatója, ami még a tapasztalt játékost is ébren tudja tartani.

Összegzés:Röviden, ez minden idők legjobb kiegészítése, amivel valaha is találkoztam, minden játéktípust beleértve. Amellett, hogy többet nyújt, mint amennyit az elődje, még túl is lép a kötelességén és a játék struktúráján is változtat olyan módon, ami még az elődjénél is élvezetesebbé teszi. A Pop Top megtehette volna, hogy csak piacra lök egy rakás új térképet és scenariot. Ehelyett olyan újdonságot alkotott, ami a Railroad Tycoon öreg harcosait arra készteti, hogy felejtsék el mindazt, amit eddig tanultak a játékról. Az egyetlen negatívum tényleg csak az alagútépítés lehetőségének hiánya, ez értelmetlen egy kicsit, hiszen modernebb környezetben folyik a játék menete.

A fentiek alapján a terméket minden lelkiismeretfurdalás nélkül tudom ajánlani minden Rairoad Tycoon II tulajdonosnak. Vannak változtatások, de a játék lényege -- építkezni, fenntartani, irányítani -- hű maradt ahhoz a hagyományhoz, ami az eredeti verziót sikerre vitte. Még nem is említettünk viszont egy nagy előnyt: az árát. Egy kiegészítő csomag áráért gyakorlatilag egy új játékot kapunk, ugyanolyan hosszút, mint az eredeti Railroad Tycoon II, csak némi kiegészítéssel. A legtöbb stratégiai játéknak van valamiféle folytatása, de azok általában csak kozmetikázott felújítások. A Second Century azzal, hogy hatásosan épít az alapokra, miközben egyedülálló újdonságot alkot, kiemeli a terméket a kiegészítő csomagok tengeréből.



Listázás a fórumban