NHL 2000

Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: EA Sports

Minimum Követelmény: P200, 32MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: NHL 99
Kategória: Jéghoki


Mi ez a zaj? Ha jól hallom acél koripengék hasítják a jeget. Olyan hang, mint amikor a fa pattan a gumin. De lehet, hogy inkább a csontok és izmok hangja plexin? A síp visítása, a korong pattanása a hálón, és a duda hangja a gól után. Eljött a hokiszezon. Mert minden sportjáték rajongó tudja, hogy a profi hokiszezon kezdete az EA Sports örökéletű NHL sorozatának új tagját jelenti. És bár a játék minőségéről megoszlottak a vélemények, jelenleg ez az egyetlen ilyen típusú játék a piacon. Így, ez a sorozat, minden másnál jobban, sokkal inkább a kritika célkeresztjébe került.

Az kétségtelen, hogy az NHL minden verziója a technológiai lehetőségeket a maximumig tolta, egyre távolabb az első Sega Genesis időktől. Ez igazán az elmúlt néhány évben igaz, amikor a 3D forradalom lehetővé tette a sportjátékoknál eddig nem tapasztalható látvány- és részletgazdagságot. A hokirajongók azonban többet akarnak. Olyan tulajdonságokat akarnak, amikkel úgy játszhatnak, ahogy szerintük kellene. Mélységet és statisztikai követést akarnak. Csapatok összeállítását, amiket aztán egészen a Stanley Kupáig vihetnek. De legfontosabb, hogy egy olyan játékot akarnak ami olyan, mint a TV-n látott hoki. Nem bemutatóról van szó, bár úgy néz ki az EA Sports ezen a téren is lefoglalta a piacot. Igazi hokiról beszélek, a megfelelő támadó és védekező stratégiával, valós kölcsönhatás a játékosok között mindkét csapatban, és pontos eredmények és statisztikák. S bár az NHL élvezhetősége mindig megvolt, kevesek neveznék ezt valódi hokinak.


Ezt fejben tartva az EA Sports elindult, hogy újra felfedezze önmagát az NHL 2000-rel. Persze, megint javítanak a grafikán. De a központban, az előzetes jelentések alapján, olyan tulajdonságcsoport lesz, ami még a legelvetemültebb rajongókat is elámítja, míg az AI, mely az elmúlt pár évben komoly kritika célja volt, is javításra kerül. A végeredmény, mondják, egy hoki szimuláció, mely nem csak a régiek izgalmát ragadja meg, hanem igazi intelligenciát és mélységet mutat. Amikor a tulajdonságok listája először a felszínre került, úgy látszott a játék jó irányban halad. Még több játék stratégiai opció, tamádó és védekező taktikákkal, és ami a legfontosabb, a valótlan computer vezérlés javítása, ami sok játékost megkeserített a múltban. Lehet, hogy az NHL 2000 tényleg oda tud mindenre figyelni és ugyanakkor meg tudja tartani azt a személyességet és atmoszférikus csillogást, ami a játékot az elmúlt hat évben jellemezte?


Hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, először is tisztában kell lenni azzal, hogy mit is akar az asztalra rakni az NHL 2000. Mint azt már tudjátok, a fő célja, hogy a computeresek is jégre szállhassanak valódi játékosokkal, valódi csapatokkal, az NHL valódi arénáiban. Éveken át csattanós akciót és gamepad-törő játékot nyújtott, melynek sebessége - bár nemigen hasonlított az NHL-ben történt eseményekre (pláne az elmúlt pár évben) - nagyon népszerű lett a játékosok között. Az utolsó néhány verzióban már megjelentek olyan elemek, mint játékos cserék, komolyabb játékos besorolások, és játékosok készítése a nulláról. Azonban amit a legtöbben megjegyeztek, az a grafikai technológia fejlődése, mely pl. a játékosok arcát megjeleníti a modelleken. Ennek eredménye, hogy minden évben az NHL új szabványt teremtett a vizuális atmoszférára. Az NHL 2000 ezen a területen egyáltalán nem fogja vissza magát. Higgyétek el, engem nem fog meg olyan könnyen a csinos grafika. De most jutottam a legközelebb. A figyelem amit a játékos modellek, arénák és animációk részleteire szenteltek, egyszerűen ámulatba ejtő, és túlmegy mindenen amit az NHL 99-ben alkottak. Fontos megjegyezni idén a játékosok arcát, melyek nemcsak jól néznek ki, de animáltak is és egybeesnek a felvett szöveggel, és különböző érzelmeket mutatnak ki. Idén az EA Sports lehetővé tette, hogy amikor saját játékost csinálsz, a saját arcod jelenjen meg a modellen. Egy editor, ami király, de egy kicsit nehéz használni. Nem maga a mappelés a nehéz; a varázslóval egy pillanat alatt megvan. A probléma az, hogy ha nincs egy tökéletes fotód, akkor a végeredmény az lesz, hogy amolyan Frankenstein kinézeted lesz. De kicsit elkalandoztam. A lényeg, hogy nehéz lenne olyan sportjátékot találni, ami ilyen jól néz ki, és merem állítani, hogy ennél jobban grafika még nem adta vissza az atmoszférát. Volt alkalom, amikor az események -pl. a nyitó jelenet a kezdés előtt- megmosolyogtattak. Mint a többi játékkal amiknek a grafikáját jónak itéltem, ami a legmegfogóbb, nem az, hogy az NHL 2000 technikailag kitűnő, hanem, hogy mennyire jól használja azt ami van. S így úgy érzed igazi NHL hokit nézel.


Sőt, mi több, az EA Sports komolyan megpróbálja a vizuális valósághűséget a játszhatóságba is belevinni. Sokat javítottak az AI-n, amik közül a legfontosabb a "szuper kapus" ejtése. Sok NHL 99 játékos érezte úgy, hogy a számítógép-vezérelt kapusok túl nagy kihívást jelentettek, gyakran lehetetlenné téve a gólszerzést. A kapáslövések, csavarlövések mind ott voltak a játékban, de nagyjából használhatatlanok voltak, és csak lepattanókkal lehetett a korongot a hálóba juttatni. Idén még mindig ott vannak, de most már használhatók is. Igen, még mindig a lepattanókból fogod szedni a gólokat, de ahhoz lőnöd kell. Gyakran fogsz lőni a pálya különböző részeiről, és jó érzés gólt látni egy kivételesen jól kivitelezett támadás után. S ha elég erős a védőd, még egészen hátulról is beakaszthatsz egyet. Nem is tudom elmondani, mennyire értékeltem ezt a javítást, mert így nem csak az a cél, hogy előre juttasd a korongot, hanem meg is kell tervezni a támadást. Emellett, a játékosok még valósághűbben mozognak, s most már nem tudnak egy pillanat alatt 180 fokos fordulást végrehajtani és lőni is.


Sajnos azonban sok bibi is van az NHL 2000-rel a jégen - problémák, amik néha feledtetik a sok javítást. A legkomolyabb probléma a védelem elhelyezése. Olyan gyakran voltak rossz helyen, hogy az már viccnek is rossz, állandó lehetőséget nyújtva az elhúzásokra, s így a játék lényege az lesz, hogy ki tud a pálya egyik végéből a másikba sprintelni gyorsabban. S bár nem volt problémájuk a kapuba tömörödéssel ha közeledtél, de a kapu mögé is csoportosan követnek, teljesen nyitva hagyva a kapu előtti teret. Ha elég jól tudsz helyezkedni erre a lövésre, akkor elég gyakran fogsz kapuba találni, mert ezzel nem tud mit kezdeni az AI. Ha egyszer rájössz ezekre a trükkökre, meccset meccs után nyersz, s így vissza kell fognod magad, ha valósághűen akarsz játszani. De ez már magában sem valósághű, és csak árt az NHL 2000-nek. Nem is arról van szó, hogy tönkreteszi a játszhatóságot és még ez is javulás az előző verzióhoz képest, hanem lehetetlenné teszi a játék számára, hogy teljesen elfelejtse játéktermi gyökereit.


Ez egy elég elkeserítő lépés, ha azt vesszük, hogy mennyi lehetőséget nyújt az NHL 2000. Először is, van az egyjátékos egy meccs és playoff mód azoknak, akik csak egy kis gyors menetet akarnak. Aztán ott van a shootout, ha egy-egy ellen akarsz játszani, és még egy oktató is, ami megtanítja az alapokat. De a játék lelke a szezon mód, amiben teljesen átveheted az NHL irányítását maximum 10 teljes szezonra. Ami jó ebben, az az, hogy amikor elkezded a szezont, teljesen módosíthatod a játékokat, beállíthatod az ember és számítógép által vezérelt játékosok számát, és átirányíthatod akár az egész ligát. Nekem ez nagyon tetszett, többször ki is próbáltam. Úgy éreztem, sokkal jobb a kedvenc játékosaidat a kedvenc csapatod mezében látni, még akkor is, ha lehetőség van túl sok, túl jó játékos egy csapatba választására. Ha kész vagy a liga beállításokkal, lezavarhatod a cseréket, megnézheted az amatőr lehetőségeket, és felállíthatod a vonalakat. Itt megint tapasztalhatsz majd néhány "érdekes" AI döntést, de a GM elemekkel lényegében poén kísérletezni. A szezonok közben lesz alkalmad amatőrök és szabadúszók felvételére, és a csapat fejlődésének figyelésére.


Első hallásra, úgy tűnik az NHL 2000 egy nagyon eltalált, csiszolt játék, és ez így is van. A szezonális opciók, játékmódok és egyedi beállítások száma az egyik legátfogóbb EA Sports játékká teszik. De egyszerűen nem tudtam átlépni az AI hiányosságokon, mivel jelentősen visszavesznek a játék azon részéből, amelyikben a legtöbbet fogsz tartózkodni: a jégen. Ha az NHL 2000 fejlesztői az interface és a játék nyújtotta lehetőségek szintjére tudják hozni a mesterséges intelligenciát, akkor egy nagyszerű hoki szimulátor lesz a végeredmény. De így van egy átlagon felüli játék ami sok fejlődést mutat, de nem éri el a brilliáns jelzőt.




Értékelés:

Grafika: Minden évben meggyőzödők arról, hogy az NHL legújabb verziójánál nem jöhet jobb. És minden évben az EA Sports meghazudtol. Kétség nélkül az NHL 2000 vizuálisan az egyik leggyönyörűbb sport játék amit valaha láttam. Kezdve a játékos modellektől, amik nem csak jól néznek ki, hanem igazi játékosok arca került rájuk. S ha azt hiszed, hogy ez furcsa, akkor csak várd meg, amíg a saját arcod látod a jégen Lindros, Belfour és Bourque társaságában. De egy nagyon jó ötlet és ha egy kicsit is fotogén vagy, akkor ez mindenképpen jó poén. A játékosok megjelenítésén sokat dob a kitűnő animáció. Mind a játékosok, mind a kapusok annyira élethűek, hogy ha az igazi játékos tud valamit, akkor a digitális modellje is tudja.

De az NHL 2000 vizuális látványa nem áll meg a játékosoknál. Egy rakás más részlet is ad az atmoszférához. Az arénák jól néznek ki és fenomenális meccs-előtti képsorozatban kerülnek bemutatásra, mely attól függően változik, hogy amerikai vagy kanadai városban játszol. Látni fogsz pár szép színes fényt is - úgy látszik ez ma már kötelező minden 3D gyorsítást alkalmazó játékban. A részletek igényessége kimeríthetetlen - ahogy a kapus sisakja leesik, vagy maga a korong minősége, s mindegyiken látszik a hazai csapat emblémája. Akarsz még bizonyítékot? Itt van pl. a jég, ami a meccs elején tükör fényes és sima, de idővel romlik a minősége. Ezt csak egy szóval lehet illetni, "wow", és ezt játék közben elég gyakran ismételgettem. Tökéletes? Hát, semmi sem az. Van egy clipping probléma és pár 3D bibi, de ezek csak apróságok. Ennél közelebb már nem lehet kerülni a tökéleteshez.

Kezelő Felület: Hál' istennek az EA Sports vette a fáradságot és egy könnyen használható kezelői felületet csinált az NHL 2000 elejére. Míg a Madden 2000 egy fárasztó gombnyomások és egérbökések sorozatával szenved, addig az NHL 2000-ben minden elérhető pár gombnyomással. A játékos toborzáshoz, cserékhez, vonalak felállításához és statisztikák megjelenítéséhez használt menük mind szépek és használatuk nem lehetne könnyebb. Természetes, hogy ennyi menedzseri és edzői feladathoz egy normális felület szükséges, de sajnos ezt nem mindenki találja el. Az egyik említendő új tulajdonság, az a pár "boost bar" ("löket állító"), amit a meccs előtt lehet beállítani és módosítja a mesterséges intelligencia szintjét. Elméletben ez egy nagyszerű dolog; ha úgy érzed, hogy az ellenfél kapusa túl erős, csak csökkentsd a "löket"-ét. A baj ott van, hogy ezeket egyénenként csak az egy meccses módban lehet. Szezon közben, az egyik csapat módosítása hasonló hatással van az ellenfélre is, ami nem igazán stimmel. Minek módosítani az ellenfél intelligenciáját, ha a te csapatodra is ugyanez vár?

A játékosok irányítása azonban, nagyon intuitív, pláne ha kéznél van egy gamepad. Tetszett, hogy módosíthattam a gombok funkcióit, de nem igazán volt rá szükség. Alapvetően, ha már játszottál egy NHL-lel a múltban, akkor ezzel azonnal játszhatsz is. Azoknak, akik még nem játszottak, az EA Sports adott egy kitűnő oktatót, ami végigvisz a korizás, passzolás és lövés alapjain. Én nem használtam - valahogy nem ragadott magával, hogy egyedül korizhatok egy üres arénában -, de belátom, hogy mennyire hasznos lehet egy olyannak, aki még nem játszott az NHL 2000 elődjeivel. Nem értem miért nem tudnak hasonlót tenni minden sport játékba.

Játékmenet: Számomra a világ összes csecsebecséje nem jelent semmit, ha egy PC sport szimulátor nem adja vissza valósághűen, vagy legalábbis élvezhetően, az igazi játékot. Az NHL 2000 egy ponton talál, a másikon sajnos nem. Nagyon élveztem a játékot, magával ragadott a gyors akció és a sok új tulajdonság amik kiemelték a játék szimulációs elemeit. Nagyon megfogott a toborzás és franchise mód, mivel az újoncok felvétele és a profik fejlődése mindig is sokat jelentett számomra a profi sportvilágban. A jégen sok emlékezetes pillanat lesz, és mindig poénos a kedvenc hokisod korijába lépni, megfogni az ellenség lövéseit, vagy belőni a mindent eldöntő gólt.

A probléma az, hogy bármennyire is magával ragadó a gyors verseny, meg sem közelíti az igazi hokit, ami kár, ha azt nézzük, hogy az EA Sports mennyit feccölt abba, hogy az NHL 2000 valósághűbb legyen elődeinél. Sokmindenről kell dönteni, kezdve a meccs előtti cseréktől, a meccs közbeni stratégia váltáson át, egészen a játékidő hosszának beállításáig, s így az ember bűnösnek érezheti magát, hogy nem értékeli a játék játszhatóságát. De ha igazi hoki rajongó vagy, akkor nem lehet nem észrevenni a dolgokat, amiktől a játék még mindig játéktermi akció marad. Bár ha valakinek ez kell, akkor hurrá. Nem lesz gondod meccsről meccsre haladni, mindenfajta védelem vagy támadás beállítása nélkül. De az EA Sports nagyon úgy állítja be a játékait, hogy ezek többek, mint az átlagos akció orientált sport játékok, s ennek nyoma a franchise mód és a manager opciók. Ha sikerül nekik ezt a mélységet a jégre is kitenniük, akkor valami igazán különlegeset alkottak. Így az NHL 2000 az elődeihez hasonlóan játszik, ami magában nem egy rossz dolog, csak még nem ért el oda, ahova már kellett volna.

Hang Effektek: Az NHL 2000 hangja talán még jobb, mint a látvány. Hangulatteremtés szempontból ennél jobbat még nem láttam. Néha kicsit eltúlozták az effekteket - a kori csusszanása a jégen, az ütő hangja a korongon -, s emiatt veszít egy kicsit a valósághűségből. Belátom, hogy Al McInnis ütése hatalmas, de akkor sem ad a játékban hallható robajt. Szerencsére ez a hiperbolikus zaj elveszik a teljes játékban.

Nagy negatívum lenne részemről, ha nem említeném a beszédet. A legtöbb sportjátékkal ellentétben a játék közbeni tudósítás itt előny. Jim Hughson és az ESPN-es Bill Clement sok felvett csacsogást nyújtottak, és a legtöbbje igaz is. S úgy tűnik felvettek egy különleges, játékos-specifikus megjegyzést mindenkire a ligában, ami szép, még ha egy kicsit ismétlődő is. Emellet, a különböző kifejezések keverése is jól sikerült, így nem hallható a sok más játékban előforduló hangnem váltás. Ami azonban igazán király, az nem a játék tudósítás, hanem a játékosok szóváltása. Megtudod miről is van szó, amikor a játékosod, a bíró felé fordulva elkezdi vitatni az ügyet. S ami még ennél is fincsibb, hogy a bíró visszabeszél, közli a játékossal, hogy "Takarodó a jegemről". Magában ez nem tűnik nagy dolognak, de egészében ez fenomenális.

Zene: Először is szeretnék gratulálni annak, aki összeállítótta a nyitóvideót. A Garbage Push It-ja nagyon jó választás, mivel az ütemes techno-rock jól megy a képen látható ütésekhez, lövésekhez és védésekhez. Sajnos ez a zenei trend nem folytatódott a játék menürendszerében hallható zenékkel. Hasonlít a nyitó rész dallamához, de hiányzik belőle az egyéniség és az irány. Személy szerint én kis idő után kikapcsoltam. Miközben éppen megpróbálom eldönteni, hogy elcseréljem-e az ígéretes szélsőmet egy védőre, más nem hiányzik, mint egy ismétlődő elektronikus zaj a fülembe. De a jó hír, hogy a játék közben és a szünetekben a zene nagyon el lett találva. A zene azonban leáll azonnal, ahogy leejtik a korongot. Ahogy ennek lennie kell.

Intelligencia és Nehézség: Igaz ami igaz, az EA Sports sokat javított a mesterséges intelligencián és a számítógép vezérelt játékosokon. Az NHL 99 "szuper kapusai" már a múlté, s így már nem csak lepattanóból lehet gólt lőni. Egyre gyakrabban fogsz lőni a körből és ha szerencsés és ügyes vagy, talán még a pontról is. Ez már élvezhetőbbé teszi az NHL 2000-t az elődjénél. De a computer sokkal agresszívabbnak tűnik, és nehezebb fokozatokon gyakran túllőtt rajtam a gép. Jó látni, hogy a fejlesztők ilyen problémákra is odefigyelnek, látszik, hogy ők is jobbá akarják tenni a sorozatot.

Sajnos azonban ezt a fejlődést néhány nagyon nagy AI probléma lassítja. Először is, nagyon kicsi az eltérés a különböző csapatok játékában. A Red Wings gólra törően játszik, kihasználva sebességüket. OK. De így játszik a Florida Panthers is, akik a lassú, védelmi játékukról ismertek. És rajtuk kívül minden csapat így játszik a ligában, függetlenül a csapattagoktól. Persze ez még a biztonságos megoldás, mivel mindkét csapat védelmét állandó jelleggel el lehet kapni. Hogy ez azért történik, mert nincsenek a helyükön, vagy mert pont rosszkor hívta őket a padra a gyengén edzősködő AI, nem tudni, de mindkét eset elő fog fordulni, ha hagyod, hogy a comuputer irányítsa a váltást.

Más bibik is előfordulnak időnként, pl. a kapus nem tud feltápászkodni a térdéről, ha egy eltévedt passz a levegőbe kerül, melynek eredménye: gól. Vagy, ami még rosszabb, hogy a computer kapusai nem tudják abbahagyni a forgást, akárhányszor is csinálják. Erre akkor jöttem rá, amikor 4-0-ra vezetett a gép a szezonzáró meccs utolsó részében. Ezek után 6-4-re nyertem. Igaz mindenki mondhatja, hogy nem fogok ilyen taktikával visszaélni, ez nem helyes. Ugyanezt lehet elmondani a menedzser intelligenciájáról is, aki mindig belemegy olyan cserékbe, ahol a cserélt játékos statisztikája 2-3 ponttal magasabb, mint a cserélendőé. Ezt a kiskaput kihasználva, pár alkusorozat után egy kis nullából szupersztár lesz. Sőt, egy kicsit visszavett az élvezetből, hogy a menedzser AI nem a legjobb csapatra törekszik. Amikor kiválaszthatom Dominik Haseket az első körben és Paul Kariyat a másodikban -s ezek kör közbeni választások voltak- látszik, hogy valami nem kerek. Ha az EA Sports azt akarja, hogy valaha is komolyan vegyék a hoki szimulátorát, lesz munkájuk pálya és pályamenti intelligencia módosításokkal.

Összegzés: Az NHL 2000 egyszerre élvezhető és idegesítő. Szuperül áthozza az NHL hoki atmoszféráját gyönyürű látvánnyal és fantasztikus hanggal. A mérce folyamatos emelésével, a komoly rendszerkövetelmények ellenére, ez a játék kilóg a sorból. Ha a játékos arcok használata és a mapping technológia tovább fejlődik, nincs kétségem affelől, hogy hamarosan szebbet és jobbat látsz a computeren, mint a TV-ben októbertől júniusig. Nagyon tetszett a "Face in the Game" funkció, még akkor is, ha az átlagnál jobban eltorzítva jelenített meg. És a megjelenítés minden része, az osztott képernyős kapus hasonlítótól, az ásítozó padon ülő játékosig, annyira jól rakták össze a programot, hogy folyamatosan volt ámuldozni való.

Nagyon tetszett az is, hogy az EA Sports lépést tett annak érdekében, hogy az NHL 2000 egyre inkább hoki szimulátor legyen. A franchise mód egy óriási adalék, sokat lök a játék újrajátszhatóságán. A Fantasy Draft is nagyon tetszett, egy extra amit sok más sport játékból kihagytak. A jégen, a "Szuper Kapus" kihagyása nagyon pozitív, úgy mint az eredmény modell javítása. A vezérlés sima és gamepaddel, majdnem túl jó. Az is szép, hogy az NHL 2000 fejlesztői átugrották az interface akadályt, ami a Madden 2000 csapatnak nem sikerült. Egészében, ez egy nagyon eltalált, jól összerakott játék.

Óh, aztán megint jön a realitás - pontosabban, annak hiánya. A lényeg: az NHL 2000 úgy néz ki, mint az igazi hoki, úgy is hangzik, mint az igazi hoki, de egyáltalán nem úgy játszható, mint az igazi hoki. Legalábbis nem úgy, ahogy én láttam játszani. Ezeket az eltéréseket az AI-ra lehet visszavezetni, a jégen és a pályamellett is. Ne értsetek félre, a computer még így is kemény csatát vív, és jó is lehet néha megnyerni egy sprint / leszakadás versenyt. De túl sok olyan lyuk, kiskapu és hihetetlen reakció van. Tele van akcióval, kemény ütésekkel, korong csatákkal, de ezt beárnyékolja a védelem katasztrófikus helyezkedése és a számítógép vezérelt csapat tétlenkedése, amikor a saját kapuja előtt kell védekezni. A menedzser AI-n is lehetne javítani. Ezek a bibik teljesen elrontják a dolgokat? Nem, mert az NHL 2000, a gyors akcióival és komoly tulajdonságaival még mindig egy szuper játék. Csak még nem a tökéletes szimuláció.