Hogyan vált kővé a Mars?

Egy meteorit elárulhatja, hogyan vesztette el a Mars vastag, széndioxidban gazdag légkörét, és vált hideg, sziklás sivataggá, állítja egy kutatócsoport.

A vörös bolygó körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt vesztette el védelmet nyújtó légköri rétegét. Az ok nem egyértelmű, mágneses mezejének elvesztésével, űrszikla becsapódásokkal, vagy kémiai folyamatokkal is magyarázható, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint azonban a folyamat kulcsa a karbonátosodás lehet. A folyamat a Földön is jelen van, sőt egyesek az éghajlatváltozás egyik megoldásaként is tekintenek rá.

Egy 1931-ben az Egyesült Államokban, Indianában talált meteorit, a 4,5 centiméter széles Lafayette esetében karbonátosodás jeleit fedezték fel, ami akkor jön létre, ha egy ásvány vízzel reakcióba lépve széndioxidot nyel el. A kormeghatározások szerint a Lafayette-meteorit körülbelül 3000 évvel ezelőtt érkezhetett a Földre, valamint az is megállapításra került, hogy a Mars kérgében alakult ki megközelítőleg 1,3 milliárd évvel ezelőtt, és egy nagy erejű becsapódás szakította ki eredeti helyéről. A kő a londoni Természettörténeti Múzeum gyűjteményének része, innen kérte kölcsön a SUERC (Skót Egyetemek Környezetkutató Központja) egyik csapata, hogy egy metszeten mikroszkópos elemzést végezzenek.

A kutatók szilikát ásványokat, köztük olivint és földpátot találtak, melyek széndioxidban gazdag vízzel reakcióba lépve sziderit kristályokat alkottak. A csapat szerint felfedezésük arra utal, hogy a folyékony víz jóval tovább volt jelen a Marson, mint sokan gondolják, emellett pedig a vörös bolygó karbonátosodásának első közvetlen bizonyítéka. "A karbonátosodás lehetett a fő erő, ami a bolygót kővé változtatta" - nyilatkozott a kutatás vezetője, Dr. Tim Tomkinson. "Nem állíthatjuk biztosan, hogy ez a domináns ok - a Mars mágneses mezejének elvesztése szintén elvezethetett a légkörének napszél általi lebontásához. Emellett a széndioxid megfagyott a Mars sarkvidékein. A karbonátok azonban nagyon gyakorinak tűnnek a Mars felszínén"

A széndioxidban gazdag légköri réteg elvesztése a bolygó lehűléséhez vezethetett, ezért ha sikerül megfejteni, hogyan távozott a széndioxid, az fontos információkkal szolgálhat a saját bolygónk légkörében felgyülemlő üvegházgáz megzabolázásával kapcsolatban, összegzett Tomkinson. Az ásványi karbonátosodás igen gyakori a Földön. Például Omán Samail-hegysége a becslések szerint évente 10.000 tonna széndioxidot köt meg. Ennek a természetes folyamatnak a felgyorsítása az egyik lehetséges geomérnöki technika a légköri széndioxid többlet kivonására és tárolására.