Fontosabb az ár a szellemi tulajdonjogoknál

Az európai polgárok ugyan elismerik a szellemi tulajdon fontosságát, ugyanakkor bizonyos esetekben annak megsértését is elfogadhatónak tartják - olvasható abban a kutatásban, melyet a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja készített.

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) megbízásából a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja által 26 500, 15 évesnél idősebb személlyel végzett európai felmérés szerint a válaszadók 86%-a egyetért azzal, hogy a szellemi tulajdon védelme fontos, mert hozzájárul a termékek és szolgáltatások minőségének javításához. A megkérdezettek 69%-a azért ismeri el a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, mert hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez. Ebből következően elítélik a szellemi tulajdonjogot sértő magatartást. Az európaiak 96%-a úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon fontos, mivel a feltalálók, az alkotók és az előadóművészek támogatásával ösztönzi az innovációt és a kreativitást.

A maga nemében az Európai Unióban úttörőnek számító felmérés azonban arra is rámutat, hogy egyéni szinten az európaiak átlagosan 34%-a úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadhatónak tekinthető, ha így pénzt takaríthatnak meg. Szintén népszerű az a felfogás, miszerint a szellemi tulajdon főként az elit - nagyvállalatok, sikeres művészek - érdekeit szolgálja: az európaiak csupán egytizede véli úgy, hogy a szellemi tulajdon védelméből, és a jogszabályok érvényesítéséből a legtöbb haszna a fogyasztóknak származik. Emiatt az európaiak 38%-a úgy véli, a hamisított áruk vásárlása a piacvezérelt gazdaság elleni tiltakozásként indokoltnak tekinthető. Az európaiak 22%-a szerint az illegális forrásból való letöltés elfogadható, ha nincsen legális alternatíva a tartalmak megszerzésére, illetve 42% szerint elfogadható, ha személyes használatra történik. Ezek az arányszámok a 15-24 éves korosztály esetében különösen magasak.

Az európaiak tehát elfogadják azt, hogy a szellemi tulajdonjogok országuk gazdasági és társadalmi szervezetének fontos pillérét alkotják, támogatóan viszonyulnak a kapcsolódó szabályokhoz és azok érvényesítéséhez, ugyanakkor több mint harmaduk elfogadhatónak tartja a szellemi tulajdonjogot sértő magatartást, amikor az egyénre lebontva értékeli azt. A két felfogás közötti különbség a felmérés szerint azzal a ténnyel magyarázható, hogy a megkérdezettek közül sokan úgy vélekednek, a szellemi tulajdonjog védelméből személyes előnyük nem származik, illetve a szellemi tulajdon rendszere elvárásaiknak nem felel meg az olyan területeken, mint az ár, elérhetőség, minőség vagy a választék. "A felmérésből kiderül, hogy míg a szellemi tulajdon Európa egyik legértékesebb vagyona, rendszeresen megkérdőjelezik annak jelentőségét. Bízunk abban, hogy ezen adatok segítségével hatékonyabbá válik a szellemi tulajdonjogi jogsértések elleni együttes fellépésünk, ahol mindenkinek jut szerep". - mondta António Campinos, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) elnöke.

A magyar adatok kapcsán a kutatási jelentés rávilágít arra, hogy a magyar fogyasztók az európai átlaghoz (24%) képest többen (27%) gondolják úgy, hogy elfogadható hamisítványokat vásárolni, amennyiben az eredeti termékek ára túl magas. Szintén szignifikáns adat a letöltésekkel kapcsolatban, hogy a magyarok csupán egytizede (12%) gondolkozott el azon, miközben zenét vagy filmet töltött le az internetről az elmúlt egy évben, hogy az oldal legális volt-e, továbbá a letöltők csupán 7%-a jutott el odáig, hogy a weboldal legalitásának utána is nézzen. A magyarok szinte fele (47%) ért egyet azzal a megállapítással, hogy hamis termékek vásárlása tiltakozás és egyben ellenállás a piacvezérelt gazdasággal és a nagy prémiummárkákkal szemben, míg az európaiak csupán átlagosan 38%-a vélekedik erről hasonlóan.