Nemsokára egy szá­mí­tógép lesz a főnökünk

A mindennapjainkban egyre nagyobb szerep jut a gépeknek. Ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik.

Az Aexea stuttgarti kommunikációs ügynökség a nyártól elindítja azt az új sportoldalt, amelynél nem újságírók fognak dolgozni, hanem automatizált számítógépes algoritmusok szállítják majd a "híreket". Egy robotszerkesztő naponta 3,6 millió hírt tud írni, akár nyolc nyelven is. Amennyiben nagyobb szerverteljesítmény áll rendelkezésre, akkor még több hír is készülhet. Saim Alkan, az Aexea alapítója elmondta, hogy a rendszer akár az egyes játékosok szemszögéből is közvetíthet egy futballmérkőzést. Vannak más példák is: a Wibbiz okostelefon-alkalmazás például a filmrészletekből automatikusan videóhíreket készít.

Londonban június elejére 10 000 fős sztrájkot terveznek a taxisok egy mobil alkalmazás ellen, melyben az autósok megadhatják, hogy van-e hely a kocsijukban, és aki akar, társulhat hozzájuk, megosztva így az utazási költségeket. A taxis szakma az olcsó GPS-navigáció megjelenése óta egyébként is leszállóágban van, hiszen bárki lehet taxis, nem kell fejből tudni az összes londoni vagy éppen budapesti utca nevét. Idővel, az önvezető autók, például a Google megoldásának elterjedésével a városi közlekedésben nem is lesz szükség igazán saját gépjárműre: önvezető flotta alakul ki, amelyet taxiként lehet bérelni, de ember nem kell hozzá.


Sok szupermarket-péntárost tett feleslegessé a vásárlók által működtethető kassza
Már ott tartunk, hogy a szoftverek megértik a nyelvünket, a szuperszámítógépek egészségügyi diagnózist készítenek, míg a robotautók a nagyvárosok utcáin közlekednek. Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee, az MIT munkatársai ezt a folyamatot digitális forradalomnak nevezik, hasonló hatásúnak tartják, mint a 19. században az ipari forradalmat. 2025-ben a gépek már 140 millió dolgozó munkáját végezhetik el - derült ki a McKinsey adataiból. Carl Benedikt Frey és Michael Osborne, az Oxfordi Egyetem kutatói pedig kimutatták, hogy ez a folyamat mit jelenthet 700 szakma tekintetében. Az automatizálás miatt kihalhatnak az olyan szakmák, mint a könyvtáros vagy a szakács, de akár a hiteltanácsadó is. A foglalkoztatottak 47 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy egy számítógép miatt veszíthetik el az állásukat. Mindez nem holnap következhet be, hanem a közeljövőben.

A digitálisan tárolt adatmennyiség folyamatosan növekszik. Egyre több a szenzor, amelyek új adatokkal látják el a számítógépeket, amik megtanulták az okos algoritmusok segítségével kielemezni az információkat. Sok időnek, akár több évtizednek is el kell telnie addig, amíg a számítógépek olyan sokoldalúak és okosak lesznek, mint az emberek, de már a kis előrelépések is számos munkahelyet semmisíthetnek meg. A Kodak egykor 140 000 embert foglalkoztatott, majd a digitális technika megjelenése után 2012-ben gyakorlatilag csődbe jutott.


Az utazási irodákat a repülőjegy- és szállás foglaló portálok szorítják vissza
A hatalmas mennyiségű digitális adat elemzése 2025-re több tízmillió pénzügyi szakértő és jogász munkáját automatizálhatja. Az Otto kereskedelmi cégnél egy szoftver számítja ki minden egyes nap a több mint kétmillió termék eladási előrejelzéseit. A számítógép 200 tényezőt vesz figyelembe. Programok válthatják ki a banki és biztosítási alkalmazottakat is. A részvénykereskedelmet már régóta a szoftverek és a számítógépek határozzák meg. A jogi dokumentumokat alkalmazások kutatják át, s azok tervezik meg a szerződéseket is. Egyes amerikai cégek, például a Blackstone Discovery vagy a Cataphora kifejezetten ilyen feladatokra specializálták magukat, ráadásul a gépek olcsóbban és gyorsabban végzik el a munkát, mint az emberek. Vannak további előnyök is, például egy digitális asszisztens aligha fog sztrájkolni.

Számos területen lesz szükség viszont az emberekre. Továbbra is fontosak lesznek a mérnökök, az építészek, a bírók, a fodrászok vagy éppen a csontkovácsok. Emellett a kreatív szakmák (zenészek, táncosok, írók, jógaoktatók, pszichológusok stb.) is megmaradnak. Az emberek kreatívabb feladatokkal foglalkozhatnak és több szabadidőhöz juthatnak, ráadásul kialakulhatnak új szakmák, például avatártervezők vagy olyan szakácsok, akik 3D-nyomtatókból származó ételeket készítenek. A robotok lassan teljesen kiváltják a "biorobotokat" és a szerverközpontokban dolgozó informatikusokat. Napjainkban már gépek döntenek a dolgozók felvételéről és robotokkal váltanák ki az építőipari munkásokat is. Rolf Pfeifer 66 éves fizikus és matematikus korábban úgy vélte, hogy az ember és a gép egyre inkább összeolvad, s ezzel párhuzamosan növekvő mértékben függünk a technológiától.