Senki sem tud­ja, mi­lyen egy intelligens város

Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen is egy intelligens város és milyen feltételek teljesülése esetén nevezhető annak.

Adam Greenfield író, városrendező Londonban él, s évek óta foglalkozik a technika és a városok mindennapjai közötti kapcsolattal. Két könyvében - a 2006-ban kiadott Everyware. The dawning age of ubiquitous computing, illetve a 2007-es Urban Computing and its discontents című műben - egyaránt azt vizsgálta, hogy milyen hatással lehet a városi életre a számítógépek elterjedése. Az Urbanscale nevű cégével tanácsokat ad a településeknek és a szervezeteknek, s az intelligens városok prototípusait elemzi.

Ilyen település például a dél-koreai Songdo City, az Abu-Dzabiban található Masdar és a portugáliai PlanIT Valley. Ezeket a mintavárosokat "technokratikus vízióknak" nevezi, amelyekben az embereket úgy tologatják a döntéshozók, mintha egy sakktábla figurái lennének. Ezek a helyek szerinte olyan laboratóriumok, ahol az intelligens városokkal kapcsolatos technikákat tesztelik, majd később már kiforrott megoldásokként kínálják világszerte.

"Nem tudom, hogy mit jelent az intelligens város elnevezés és nem hiszem, hogy bárki tudná. Az intelligens város egy nagyon képlékeny fogalom, amit tudatosan használnak így. Fontos, hogy egy település pontosan mibe akar befektetni és miként viszonyul a polgárai problémáihoz, s az is, hogy a lakosok milyen problémákat tartanak lényegesnek. Csak ezután lehet eldönteni, hogy az erőforrásokat jól vagy rosszul használják-e fel. Egy általános fogalom alapján ez nem lehetséges."


"A legtöbb mintaváros azt állítja, hogy alapvetően javítani tud a polgárai életminőségén, optimalizálni tudja és minden szempontból hatékonyabbá teszi a település működését. De tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen a városokat nem lehet egyszerűen optimalizálni. Pontosan meg kell határozni, hogy mely dolgokat akarjuk javítani, viszont ez sosem derül ki. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek intelligens városokat kínálnak nekünk a termékekkel, az eladással foglalkoznak, sosem a részletekkel. Számomra rejtély, hogy miként alkalmazzák ezeket a kereteket és a technológiákat a mindennapi kihívásokra" - jelentette ki Adam Greenfield.

Az író-városrendező szerint a technika része lett az életünknek, nagyon rövid idő alatt és minden tekintetben, minden szinten. Elég csak megnézni, hogyan közlekedünk és mi változott az elmúlt 15 évben. Korábban az emberek az utcán egymásra figyeltek, ma már a képernyőkre összpontosítanak és fejhallgatót viselnek, hamarosan pedig virtuális valóság szemüvegeket fognak hordani. Közben összeütköznek és szerencséjük van, ha nem ütik el őket. A járdák már nem úgy működnek, mint egykor. Úgy véli, hogy mindezt csak akkor változtathatjuk meg, ha egy új rendszert alakítunk ki, például közeledési szenzorokat kellene alkalmaznunk a gyalogosok számára, hogy ismét létrejöjjenek a városi közlekedési folyosók.

"Ezeket a technológiákat nem Európában, hanem a Szilícium-völgyben, Szöulban és Tokióban fejlesztik ki. A hálózatba kötött IT miatt a következő öt évben radikálisan meg fognak változni a közlekedési szokásaink. Ebben a folyamatban a nyílt programozói interfészek és a hálózatok nagy szerepet játszanak majd. Azt viszont nehéz megmondani, hogyan néznek majd ki a városaink 15 év múlva; már az 5 éves előrejelzéseket is túl hosszú távúnak tartom. Számos olyan társadalmi szervezeti forma van, amit napjainkra szinte elfelejtettünk. Voltak szövetkezetek, szindikátusok és cégek. A hálózatba kötött IT ezeket fogja újraéleszteni. Nagyon izgalmas perspektívának tartom, hogy ezeknek a szervezeti formáknak a segítségével oldjuk meg a mindennapi problémáinkat. Mindez bármi másnál jobban meghatározza majd a városaink jövőjét" - hangsúlyozta Adam Greenfield.


Magyarországon szintén foglalkoznak a gondolattal, a Design Terminál tegnap hirdette ki városfejlesztési pályázatának győzteseit. A közlekedés kategóriában nyertes Karma csapata egy gyors, digitalizált városi stoppoló rendszert álmodott meg. A zsűri a legjobb három közé választotta víz kategóriában a Tűzcsapból ivócsap nevet viselő projektet, mely Budapesten található tűzcsapokat alakítaná át a mindennapokban is használható ivókúttá, miközben azok eredeti tűzbiztonsági funkciója sem sérül. Győztes lett városi zöld kategóriában a Budapest Dialog web- és mobilalkalmazás, amely segítségével a városi zöldterületek fejlesztésébe közvetlenül bevonhatók a városlakók. A BKK, a Fővárosi Vízművek, valamint a Főkert bevonásával zajló verseny projektjei maximum nettó 1,9 millió forint keretösszegből gazdálkodhatnak.