Hol a legjobb és hol a legrosszabb öregnek lenni?

A jövő szürke, vagy inkább erősen őszesbe hajló. A világ lakossága öregszik, amire nem vagyunk felkészülve.

Ezt a következtetést lehet levonni a Global AgeWatch Indexből, ami a 60 év felettiek életminőségét méri fel a bevételeik biztossága, egészségi állapotuk és környezetük alapján. Az öregedésre sokan a gazdag országok egyik jellemvonásaként tekintenek, pedig globális jelenségről van szó, ami aggasztó, mivel az idősek jellemzően rosszabb életminőséggel rendelkeznek a szegényebb országokban. Az index azt mutatja, hogy a szegény országok elöregedésével millióknak kell szembe nézniük a kilátástalansággal. A 96 országot magába foglaló felmérésben Afganisztán foglalja el az utolsó helyet, melyet éppen csak megelőz Mozambik és a palesztin területek. Az idősek paradicsoma Norvégia, Svédország és Svájc - aligha jelent egyik ország sem meglepetést.

A várható élettartam világszerte jelentősen megemelkedett az elmúlt fél évszázadban, jelenleg 66 év. Egy évszázaddal ezelőtt a briteknél ez az érték csupán 47 volt, jelenleg már csak egy tucatnyi nemzet produkál hasonló számokat. Egyes országokban bár stabil a gazdasági növekedés, nem törődnek az idős állampolgárokkal. Törökországban szinte ugyanolyan rossz megöregedni, mint Kambodzsában, miközben a törököknél szegényebb Mexikóban kiváló nyugellátások várják a kort elérőket, az ő helyzetük jobb, mint a portugál vagy olasz lakosoknak.


A várható élettartam növekedése részben a csecsemőkori halálozási arányok csökkenésének köszönhető, ugyanakkor a 60 év felettiek várható jövőbeli élettartama is gyorsan nő, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag az adott ország. "Átlagban egy 60 éves nő ma várhatóan 82 éves koráig élhet" - olvasható a jelentésben. A férfiaknál ez a kor 79 évre tehető. Kína méreteinél fogva már most több idős emberrel rendelkezik, mint bármelyik másik ország, az évszázad közepére pedig várhatóan a 75 éven felüliek száma eléri a 150 milliót.

A szegény világ elöregedésével több százmillióan szembesülnek a nehézségekkel válnak függővé gyermekeiktől, magyarázta Asghar Zaidi, a brit Southampton Egyetem Öregedés Kutató Központjának munkatársa, az index egyik megalkotója. Az alacsony- és közepes bevételű országokban négyből csupán egy 65 év feletti ember részesül nyugellátásban, és bár tovább élnek, a nők még kevésbé valószínű, hogy nyugdíjat kapnak, mint a férfiak.

Ez a mellőzöttség rendkívül sérülékennyé teszi az elöregedő lakosságot, függés alakul ki, miközben szinte kirekesztik őket a társadalomból, pedig egy friss német tanulmány szerint az idősek bölcsességükkel és tapasztalatukkal akár áldást is jelenthetnének a társadalom számára. "A társadalmak nagyon lassan ragadják meg a hosszú élet pozitív aspektusait, hogy egy erőforrásként tekintsenek az idős emberekre" - tette hozzá Zaidi.