Okosabbá teszik az egereket az emberi agysejtek

Emberi agysejteket ültettek egerekbe, ami több érdekes eredményt is hozott. A New York-i Rochester Orvosi Egyetem kutatói az emberi agy kórós elváltozásait szerették volna tanulmányozni.

A megváltoztatott egerek továbbra is rendelkeztek egér agysejtekkel, az agy sejtjeinek közel felét kitevő "gondolkozó" sejtek, a neuronokat támogató úgynevezett támasztó- , vagy gliasejtek azonban emberiek lettek. "Továbbra is egéragyról beszélünk, nem emberiről" - mondta Steve Goldman, a kutatás vezetője.

A kutatók életképtelen emberi magzatokból nyertek ki kifejletlen támasztósejteket, amik egérkölykökbe injektálva asztrocitákká, egy csillag alakú támasztósejtté fejlődtek. Egy éven belül az egér támasztósejteket elnyomták az emberi betolakodók. Az egerenkénti 300.000 emberi sejt szaporodni kezdett, míg számuk el nem érte a rendelkezésre álló tér fizikai korlátját, a 12 milliót, teljes egészében felváltva az eredeti sejteket. "Megfigyelhettük, hogyan veszik át az uralmat az emberi sejtek" - tette hozzá Goldman. "Az egér megfelelőik fokozatosan kiszorultak"

Az asztrociták, vagy csillagsejtek elengedhetetlenek a tudatos gondolatok formálásához, mivel segítenek a neuronok közötti kapcsolatok, a szinapszisok megerősítésében. Nyúlványaik szerepet játszanak a szinapszisokon áthaladó elektromos jelek átvitelének koordinálásában. Az emberi csillagsejtek méretben akár hússzorosai is lehetnek az egerekének, százszor annyi nyúlvánnyal, melynek hatására sokkal hatékonyabbak a neurális jelek összehangolásában. Egy egerekre szabott általános teszt eredményei szerint az emberi sejtekkel felnőtt egerek sokkal okosabbak, mint hagyományos társaik, emlékezetük is jelentős fejlődést mutatott.

"Érdekes lenne megtudni, vajon az emberi csillagsejtek ugyanúgy működnek-e az egerekben, mint az emberekben?" - nyilatkozott Fred Gage, őssejt kutató. "Vajon a gazdatest megváltoztatja a sejtek sorsát, vagy a sejtek megőrzik ugyanazokat a jellemvonásokat az egerekben, mint az emberekben?"

Egy párhuzamos kísérletben Goldman olyan újszülött egerekbe injektált emberi támasztósejteket, amik nem voltak képesek elegendő mielin, az idegsejteket szigetelő fehérje termelésére. Bejutva az egéragyba, az emberi sejtek többsége oligodendrocitákká, a szigetelő anyag előállítására specializálódott agysejtté fejlődött, ami arra utal, hogy a sejtek észlelik és kompenzálják a hiányt. Ez hasznos lehet a hasonló rendellenességek kezelésében, ami többek közt sclerosis multiplexet okoz.