Hogyan lehet növelni a magyar szoftver­exportot?

Ezt probálta kitalálni az IVSZ egy konferencián. A legfőbb problémának az informatikai szakemberek hiányát tartják, akiket érdekes munkákkal lehet megtartani.

Másfél évvel ezelőtt rukkolt elő azzal az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), hogy mivel az ágazat termelékenysége gyakorlatilag csak az ágazatban dolgozó emberek számától függ, a képzés felfuttatásával 5 éven belül megduplázható lenne a magyar szoftverexport. Most ismét ezzel a témával jelentkeztek, de ezúttal az álmok ismertetésén túl meghívták az exportfejlesztésben érintett állami intézményrendszer képviselőit is.

Vityi Péter, az iparági szervezet alelnöke elmondta, hogy a válság után, három évvel ezelőtt értékelődött fel a csökkenő hazai piaccal szemben az export, mint kitörési pont. Idén harmadszorra végzett felmérésükben 200 vállalatot kérdeztek meg szoftver- és szolgáltatásexport témában (tehát hardver nélkül). Mennyiségileg 275 milliárd forintról van szó, ami a magyar export mindössze egy százaléka, azonban ennek nagy része hozzáadott érték, importvonzat nélkül. "Biztosan tudjuk állítani, hogy ezt meg tudjuk duplázni, mert évről-évre 20 százalékos növekedést produkál." Szerkezete nagyon egészséges, mert míg más ágazatokban a multinacionális cégek dominálnak, addig az informatikában ők csak a felét képviselik. A szektor növekedése szintén kedvező, mert a multik alig, míg a hazai és a startup cégek 30-40 százalékkal bővültek, így jön ki a 20 százalékos átlag.


A "nemzetközi" szelet korábban magyar tulajdonossal bíró, felvásárolt cégeket jelöl
A torta növelésének receptjét a folyamat végigkövetésével próbálták megtalálni. Vityi Péter felsorolta a pályázási lehetőségeket, de leginkább a munkaerőhiány kérdését emelte ki. "Meg kell értetnünk a felsőoktatási és a köznevelési vezetéssel, hogy itt sokkal nagyobb létszámra van szükség. Nálunk évente 2500 informatikus végez, Romániában 8000, Lengyelországban pedig 20 000. Bizonyos dolgokat meg kell változtatni, ez a javaslatunk elkészült, folyamatos tárgyalásban vagyunk." Finanszírozás terén dicsérte a kockázati tőkét, mert az a piacszerzésben is segíteni tud.

"Ez egy folyamatosan bővülő piac, Magyarország penetrációja a világ szoftverexportjában minimális, tehát szinte a végtelenségig bővíthető. Az összes szegmens - startupok, kis- és középvállalatok stb. - növekedésképes, tehát nem látjuk ennek semmilyen határát. Külön javasoljuk innovációs fókusznak a dolgok internetének területét, amivel szerintünk egy kulcsnövekedési pályára lehet állni. Ha ez mind megtörténik, akkor folyamatosan módosítjuk a számokat; 180 milliárdról indultunk, és azt mondtuk, hogy ezt három év alatt meg lehet duplázni. Ma 270 milliárdnál azt látjuk, hogy ezt az értéket is kétszeresére lehet növelni. Ennek a gazdasági hatása 10-15 ezer magasan képzett munkahely, a beáramló friss pénz pedig 500-1000 milliárd forint körül van." - mondta az IVSZ alelnöke.



Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az oktatás növelése nem egyszerű, mert például a nálunk népesebb Hollandiában csak 700 ember végez évente, tehát lehetséges, hogy emelt szintű kibocsátással valójában csak Nyugat-Európának képeznénk embereket. "A területen a magyar keresetek nincsenek nagyon elmaradva, a motiváció terén nagyrészt a munka érdekességét említette legfontosabbnak az egyetemről kijövő diplomások nagyon mobil szegmense. Minél érdekesebb munkát tudunk adni, annál inkább itt maradnak a fejlesztők. Mind a startupok, mind a nagyobb cégek (Nokia, Ericsson) itthon tudják tartani a fiatalokat."

Sokadszorra is elhangzott, hogy 10 ezer betöltetlen informatikai állás van, ami Vityi Péter szerint valójában korlátlan mennyiséget jelent. "Az EU szerint 2020-ig a szférában egymillió munkahely lesz betöltetlen, és mivel Európa relatív kicsi, ebből bármennyit ide tudunk hozni. Ha a 10 ezer megvan, nyugodtan mondhatnánk még 10-et, ha az is, még 10-et, tehát nem ezzel lesz probléma, hanem azzal, hogy mi milyen tempóban tudunk embereket kiképezni."


Klikk a képre a nagyobb változathoz
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: az infokommunikációs vállalatok termelik a GDP 12 százalékát, a szektor exportjának döntő része azonban hardver, a szoftver és szolgáltatás részaránya csak 10 százalék, a cél a hozzáadott érték arányának javítása. Kifejtette, hogy a külügyi és külgazdasági tárca és háttérintézményeinek átszervezése azt a célt szolgálja, hogy segítse a versenyképes magyar vállalatok külpiacra jutását. Ennek érdekében minden külföldi képviseleten megerősítik a gazdasági diplomáciát, és még több országban nyílnak magyar kereskedőházak, amelyek ügynöki szolgáltatást nyújtanak a magyar exportőröknek.