A Wikimédia Alapítvány beperelte az NSA-t

A népszerű internetes lexikon kiadója szerint a titkosszolgálat fenyegeti a demokráciát és a tudáscserét.

A Wikipédiát kiadó Wikimédia Alapítvány keresetet nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) ellen, mondván annak internetellenőrzése fenyegeti a szabad tudás- és ötletcserét, amely a demokrácia egyik alappillérét jelenti - ezt emelte ki a The New York Times hasábjain megjelentetett cikkében Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója. A vád szerint a tömeges, más néven "árral szembeni" adatgyűjtés megsértette az amerikai alkotmány első és negyedik kiegészítését. Előbbi a szólás- és egyesülési szabadságot szavatolja, utóbbi pedig az indokolatlan kutakodásokkal és lefoglalásokkal szemben védelmezi az állampolgárokat.

Wales azt taglalta, hogy a népszerű online lexikon szerzői közül sokan névtelenség mögé bújva dolgoznak, különösen azok, akik olyan országokból jelentetnek meg cikkeket, amelyeket elnyomó rezsimek irányítanak. Ilyen anyagok például a Tienanmen téri vérengzésről vagy az ugandai melegek jogairól szóló bejegyzések. Az NSA elleni beadványon nyolc szervezet neve olvasható, köztük van a Wikimédia Alapítvány mellett a Human Rights Watch, az Amnesty International USA, a Global Fund for Women és a Rutherford Intézet is. A szövetség Maryland államban, a rendeltetése szerint külföldi jelhírszerzésre szakosodott ügynökség hátországában nyújtotta be a keresetet. A felperesek szerint az NSA túllépi azokat a hatásköröket, amelyeket a külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó, a kongresszus által 2008-ban módosított törvény (FISA) szabott meg számára.

Michelle Paulson és Geoff Brigham, a Wikimédia két képviselője blogbejegyzésükben azt írták, hogy a kereset a tenger alatti kábelek megcsapolása ellen irányul, az NSA így próbálja meg ugyanis az amerikai állampolgárok és a külföldiek közötti kommunikációt ellenőrizni. A megszerzett információk egy része a Wikipédiát használókra vonatkozik. Lila Tretikov, a Wikimédia Alapítvány ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a hivatal az internet lényegét, ezzel pedig gyakorlatilag a demokrácia lényegét támadja.

Az ACLU 2013-ban már beperelte ugyan NSA-at a bírói felhatalmazás nélkül folytatott megfigyelési program miatt, ám az akkori felelősségre vonási kísérlete zátonyra futott, miután az amerikai legfelsőbb bíróság megállapította: a jogvédő szervezet nem tudta bebizonyítani, hogy megfigyelték. A szövetség akkor azon az alapon kezdeményezett bírósági eljárást, hogy az amerikai kormány köteles értesíteni a terrorizmussal gyanúsított személyeket arról, hogy az NSA megfigyeli őket. Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő a mostani keresettel kapcsolatban azt állította: nagyon világosak voltak "abban a tekintetben, hogy mi az elektronikus megfigyelés tárgya". Az illetékes szerint online adatok ártalmatlan frissítése vagy elolvasása nem tartozik ebbe a kategóriába.