Ezúttal a vallási diszkrimináció ellen emelt szót Tim Cook

Arkansas állam olyan jogszabályt fogadott el, amely jogalapul szolgálhat az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetéséhez.

A törvény kinyilvánított célja az, hogy megvédje a magánszemélyeket és a cégeket minden olyan tagállami és önkormányzati szabálytól és előírástól, amely súlyos sérti hitbéli meggyőződésüket. Indiana állam a múlt héten fogadott el hasonló törvényt, ami országszerte nagy felzúdulást keltett, mert jogvédő csoportok szerint jogalapot jelentett arra, hogy egyes vállalkozások ne szolgálják ki az azonos nemű párokat. A jogszabályok ellen mind Arkansas-ban, mint Indianában több nagyvállalat - köztük a Wal-Mart és az Apple - is tiltakozott, rámutatva, hogy azok diszkrimináció alapjául szolgálhatnak és ártanak az üzleti tevékenységnek.

Az Apple vezérigazgatója először a Twitteren fejezte ki mélységes csalódottságát az Indiana szövetségi államban bevezetett jogszabállyal kapcsolatban. A Religious Freedom Restoration Act ugyanis többek között lehetővé teszi a polgárok számára, hogy a hitükre hivatkozva megtagadják bizonyos ügyfelek kiszolgálását vagy a hozzáférésüket a szolgáltatásaikhoz.

Amennyiben tehát például valaki betér egy áruházba, hogy számítógépet vagy notebookot vegyen, esetleg bejelentkezne egy streaming-szolgáltatásba, akkor miután megadta a vallására vonatkozó adatokat, könnyen szembesülhet azzal, hogy nem vásárolhat ott vagy nem használhatja a platformot. Jelenleg összesen közel 100 olyan törvénytervezet van, amelyek a szövetségi államok szintjén valamilyen diszkriminációt tennének lehetővé, mindez pedig Cook szerint egy nagyon veszélyes folyamat. Szerinte fontos, hogy a diszkrimináció és a faji megkülönböztetés korszakában az üzletek ajtajain elhelyezett "Csak fehéreknek" táblák továbbra is mélyen a múltunkban elrejtve maradjanak.

A menedzser azt reméli, hogy egyre többen csatlakoznak ezen törvények elleni tiltakozáshoz, ezek a jogszabályok ugyanis nem csupán az emberi méltóságot veszélyeztetik, hanem az amerikai munkaerőpiacot és a gazdasági növekedést is. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nagyon is becsüli a vallásszabadságot, azonban az semmilyen körülmények között sem használható fel a diszkriminációra. Az Apple mindenki számára nyitott, függetlenül az illető származásától, vallásától vagy szexuális orientációjától - ez pedig a közismerten meleg vezető kiemelt célja.

Az új törvényről más cégek is elítélően nyilatkoztak, a Salesforce például közölte, hogy Indiana államban soha többet nem tart semmilyen rendezvényt. Marc Benioff, a Salesforce alapítója és elnök-vezérigazgatója azt is elmondta, hogy visszafogják az államban a beruházásaikat. A Yelp szintén csatlakozott a tiltakozáshoz. Benioff és a hozzá csatlakozó IT-vezetők felszólították Mike Pence kormányzót, hogy vétózza meg a jogszabályt.

Mike Pence indianai kormányzó ugyan aláírta a vallásszabadság "helyreállításáról" rendelkező helyi törvényt, de bejelentette: egy héten belül oly módon kívánja módosíttatni az "igazságtalanul megrágalmazott" jogszabályt, az ne tegye lehetővé az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetését. Cáfolta, hogy a jogalkotók szándéka ez lett volna. Az új indianai törvény miatt a Wilco rockzenekar lemondta az indianapolisi fellépést és több demokrata kormányzó csatlakozott a New York állam élén álló Andrew Cuomóhoz, aki megtiltotta az Indianába való hivatalos utazásokat.

Noha az indianai botrány Arkansas-t nem gátolta meg a saját vallásszabadság-védelmi törvényének elfogadásában, Georgiában és Észak-Karolinában ez a folyamat elakadt. Az 1990-es évek kezdete óta szövetségi szinten és 20 tagállamban is elfogadtak már hasonló tartalmú jogszabályt, ám Indiana az első, amely azt követően hagyott jóvá ilyet, hogy az azonos neműek házassága több államban tavaly legálissá vált. A bírálók ezt ezért az ilyen frigyek elleni fellépésként interpretálták.

Az indianai és az arkansas-i törvény egyaránt lehetővé teszi azt is, hogy magánfelek a vallásszabadság elve alapján pereskedjenek egymással. A korábbi vallásszabadság-védelmi törvények alapvetően annak eszközéül szolgáltak, hogy elősegítsék a magánszemélyek kormányzati intézményekkel szembeni jogorvoslatát, ha azok megsértették a vallásgyakorláshoz való, az amerikai alkotmány első kiegészítése által szavatolt jogukat.

Az amerikai vallásszabadság-védelmi törvények új hullámának ügye a jelek szerint téma lesz a 2016-os amerikai elnökválasztáson is. Hillary Clinton, aki a várakozások szerint a Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsa lesz, szerdán arra szólította fel Hutchinsont, hogy vétózza meg a jogszabályt, amely szerinte "ugyanúgy, mint az indianai törvény", "túlmutat a vallás védelmén és igazságtalan diszkriminációt jelentene a leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben". Korábban az indianai törvényt a republikánusok olyan potenciális elnökjelölt-aspiránsai vették védelmükbe, mint Jeb Bush volt floridai és Rick Perry volt texasi kormányzó, Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátor, valamint Bobby Jindal louisianai kormányzó. Több elemző megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a párt nem tart lépést az idővel, mert az amerikai társadalom egyre nagyobb mértékben vállal szolidaritást a homoszexuálisokkal.