Milyen jövőben élünk?

A vállalatok féltucat tényezőt kiemelve próbálják megtippelni milyen irányba érdemes kutatniuk, hogy még több pénzt termeljenek részvényeseiknek.

A cégek számára létfontosságú, hogy tudják milyen világban élünk, mire vágynak a fogyasztóik. A két szféra folyamatosan hat egymásra, időnként valamelyik előrerohan, és húzza maga után a másikat, de az alkalmazkodás állandó. Az eNET Internetkutató Kft. kutatásvezetője, Pintér Róbert az élvonalból követi, hogy milyen megoldásokkal, merre halad a digitális világ. Előadása szerint ugyan életünk gyorsan változik, de mégis van a háttérben néhány dolog, ami állandónak tekinthető.

Elöregedő társadalomban élünk, melyben a globalizáció miatt rengeteg új, korábban nagyon szegény sorban élő ázsiai költözik a városokba és vásárolhat meg magának korábban számára menengedhetetlen javakat. Az emberek többsége elvárja, hogy mindez ne legyen káros hatással a környezetre, ami legkönnyebben erőteljes technológiai befektetésekkel érhető el. Az internet és az okostelefonok terjedése, a gyors információcsere miatt a fogyasztók helyzeti előnybe kerülnek a cégekkel szemben, akik folyamataikat automatizációval és adatokon alapuló döntéshozatallal próbálják hatékonyabbá tenni.


"A fogyasztók számára a hangsúly egyre kevésbé azon van, hogy mit kapnak, hanem hogy mit képesek vele csinálni. Élményeket keresünk, nagy a kínálat, sok a termék, és leginkább barátainknak és a többi fogyasztónak hiszünk. Keressük az egyszerűséget, a letisztultságot a káoszban, és mindezt ráadásul azonnal. Egyre több mindent osztunk meg egymással, legyen az egy fotó, kerékpár vagy akár közösségi iroda." - mondta a kutatásvezető.


"Az innovatív cégek számára alapvetően átalakul, hogy valójában mit is adnak el. Minden cég szoftvervállalkozássá válik. Például a Pirelli autógumikat gyárt, de ha ezeket egy internetre kötött szenzorral intelligenssé teszi már olyan megoldást tud árulni, aminek a segítségével a cégek üzemanyagot tudnak megtakarítani. Valós időben látható a kopás, mennyit fékez az adott sofőr, oktatással meg lehet változtatni a vezetési szokásait és a cég mindezt tudja kontrollálni. A végén az autógumi árának a sokszorosát meg tudja spórolni azzal, hogy kevesebb üzemanyagot használ, közben környezetbarát, és ezt tudja magáról kommunikálni." - tette hozzá.


De hogy néz ki mindez Magyarországon? A digitális világ alapeszköze, a "trójai faló" egyértelműen az okostelefon, ezzel kapcsolódik össze minden egyéb dolog. Dinamikusan nő a tabletek és az okostévék elterjedtsége és szintén esélyt kap tőlünk az okosporszívó vagy az okosóra, nagyon sok ember szeretné ezeket kipróbálni, azaz a magyarok alapvetően nyitottak az új technológiákra. Jóval nagyobb az elutasítottság a 3D nyomtatóval vagy az okoshűtővel szemben, az emberek elképzelni sem tudják, hogy egy ilyen ilyen intelligens eszköz legyen a konyhájukban és nem volt véletlen az sem, hogy a Google túl korainak ítélte az okosszemüveg piacra dobását.


"Ezeket nem kell leírni, feltehetően fogják az emberek használni, csak nem most. Ha a cégek nem állnak az új technológiák mögé és nem találják fel azokat újra, akkor azok nem fognak elterjedni. Habár az okostelefont az IBM találta fel 1992-ben vagy a tabletet a 2000-es évek elején a Microsoft, több év eltelt mire kitalálták hogyan lehet ezeket felhasználóbarát módon megalkotni. Az okoshűtőnél is elő kell még állni ezzel a koncepcióval, hogy az emberek tudják, mire való." - zárta az előadást Pintér Róbert.