2014 volt az eddigi legforróbb év 

2014 volt az eddigi legforróbb év 

2015. július 20. 15:08, Hétfő
Részletes jelentés erősíti meg a tavalyi feltételezést, valóban rekordot döntöttünk. Ismét.

Még tavaly nyáron jelent meg egy előzetes bejegyzés, amely előrevetítette, hogy 2014 lehet az eddigi legforróbb év. Ez a most közzétett részletes dokumentum szerint valóban így volt, a szakemberek szerint ugyanis számos mutató igazolja egyértelműen a trend folytatódását.

Az Amerikai Meteorológiai Társaság minden évben közzéteszi a több száz szakember hozzájárulásával készített részletes anyagát, erre immár 25-ik alkalommal került sor. A 2014-es adatokat és jelentéseket összefoglaló dokumentum többek között rámutat arra, hogy valóban megdőlt a rekord, amit az üvegházhatást erősítő gázok légkörben kimutatott szintjének növekedése, a hőmérsékleti csúcsértékek emelkedése, az El Nino-jelenség év végén történt (ciklikus) felerősödése, valamint számos egyéb tényező együttes hatása okozott.

Az üvegházhatású gázok, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja tovább emelkedett, a szén-dioxid koncentrációja pedig 1,9 ppm-mel volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel elérte a 392,7 ppm-et, miközben 1990-ben, az első ilyen jelentés idején ez még 354 ppm volt.

Négy különböző adategyüttes szerint is világszerte rekordmagas hőmérsékleteket mértek, a földfelszíni átlaghőmérséklet 0,27-0,29 Celsius-fokkal haladta meg az 1981-2010-es időszak átlagát. Európában a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt 2014, több mint 20 országban döntött rekordokat a hőmérséklet-emelkedés. Ez Afrika legnagyobb részén megmutatkozott, Ausztráliában a harmadik legmelegebb év volt 2014, Mexikó pedig történetének legmelegebb évét jegyezhette fel. Észak-Amerika keleti fele volt az egyetlen térség, ahol az éves hőmérséklet elmaradt az átlagostól.

Az óceánok felszínén mért hőmérsékletek szintén megugrottak, ez különösen a Csendes-óceán északi régiójában volt egyértelmű, de a felesleges hő mintegy 90 százalékát elnyelő óceánok felső rétegeiben is jól kimutatható volt a növekedés. A tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,21-0,27 Celsius-fokkal haladta meg az 1981-2010-es időszak átlagát. A tengerszint emelkedése 2014-ben 67 milliméterrel volt magasabb az 1993-as év átlagánál, ami a legnagyobb növekedést jelenti a műholdas mérések szerint 1993 óta.

Az északi-sarki régióban a hó az átlaghoz képest 20-30 nappal korábban kezdett olvadni, a negyedik legmelegebb évet mérték a térségben a feljegyzések 20. század eleji kezdete óta. A jégtakaró minimális kiterjedése 1979 (a műholdas megfigyelés kezdete) óta a hatodik legkisebb volt, miközben a nyolc legkisebb adatot kivétel nélkül az utóbbi nyolc évben mérték. Alaszka északi vidékein rekordmagas hőmérsékleteket mértek 10 méter mélyen az örökjeget megfigyelő öt központból négy esetében.

Az Antarktisz esetében már vegyes képet vázoltak fel, itt régiós és szezonális hatások eredménye volt az átlagnál melegebb és hidegebb részek együttese. A tengeri jégtakaró legnagyobb kiterjedése szeptember 20-án rekordot döntött, ezzel sorrendben a harmadik évben dőlt meg a korábbi rekord. A Déli-sarki jégkiterjedés 7,78 millió négyzetmérföld volt, 220 ezerrel nagyobb, mint a 2013-ban mért eddig legnagyobb jégkiterjedés. A trópusi ciklonok száma eközben 91-re ugrott, ez jóval a 81-es átlag felett volt, bár az Atlanti-óceán északi részén 2013-hoz hasonlóan ismét viszonylag csendes évet tudhattunk magunk mögött.

Listázás a fórumban