Windows 10 - évente háromszor jönnek majd új funkciók

A RedmondMag értesülései megerősítették, hogy a Microsoft alapvetően változtat a frissítési gyakorlatán. Hatalmas pénzösszegeken ülnek, amivel nem tudnak mit kezdeni.

Az információk nem közvetlenül a redmondi konszerntől származnak, hanem Stephen Kleynhans, a Gartner piackutató cég mobil és kliens számítógépek csoportjának alelnöke árulta el azokat. Kleynhans egy webináriumot tartott az IT-szakembereknek, az előadása témája pedig a Windows 10 céges alkalmazása volt. Azt javasolta, hogy a vállalatok először a Microsofthoz hasonlóan egy belső tesztkörnyezetben teszteljék az új operációs rendszert.

A frissítések területén két szint lesz: a biztonsági és a funkcionális. Az előbbiek továbbra is rendszeresen, havonta vagy akár gyakrabban fognak érkezni, míg az utóbbiak körülbelül 4 havonta. Három frissítési besorolás lesz. A leggyorsabban kiadott és a felhasználókat érintő frissítések kerülnek a "Current Branch" kategóriába; a 4 hónapos késéssel kiadott, de akár 8 hónappal később telepíthető frissítések "Current Branch for Business" (CBB) besorolásúak lesznek; míg a beágyazott rendszerekhez szánt frissítések "long-term servicing branch" jelölést kapnak.

Az első funkcionális frissítésre október eleje és november közepe között kerülhet sor. Ez alátámasztja a Neowin információját, hogy októbertől lesz hozzáférhető a Windows 10 első nagyobb, Threshold Wave 2 jódnevű frissítése. A jövőben automatikusan érkeznek majd a frissítések az operációs rendszerhez, így azokat nem lehet majd elodázni.

A vállalat egyébként nagyon nyereséges, most már 108 milliárd dollárt tárol az USA-n kívül, elsősorban adózási szempontok miatt parkoltatja külföldön a pénzét. Ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet az óriáscég nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok Tőzsdefelügyeletéhez. A Microsoft döntése hátterében az húzódik meg, hogy szeretné elkerülni a nagyon magas, 35 százalékos amerikai társasági adót, ezért a pénze nagy része különböző országokban, például Puerto Ricóban és Írországban van. A Bloomberg értesülései alapján az így tárolt pénz a tavalyi évhez képest 17 százalékkal emelkedett.

Amennyiben a vállalat az USA-ba utalná a 108 milliárd dollárt, akkor adóznia kellene utána a tengerentúlon. A számítások szerint ez az összeg 34 milliárd dollárt tenne ki, mindez a rendkívül magas amerikai társasági adókulcsnak köszönhető. Ezzel szemben egyes adóparadicsomokban a társasági adó mindössze 3 százalékos. Érdekesség, hogy az Apple - szintén adózási okokból - a 202,8 milliárd dolláros készpénztartaléka közel 90 százalékát parkoltatja külföldön. A Bloomberg adatai alapján az amerikai cégek kereken 2 billió dollár nyereséget tartanak az USA-n kívül.