Magyarország jól járt az űrügynökségi tagsággal

Magyarország számára haszonnal jár, hogy november 4-e óta az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tagja lett, mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára Győrben.

Kara Ákos részletezte: a teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását a kötelező és önkéntes alapon működő nemzetközi projektekbe, amelyekben ipari beszállítóként is részt vehetnek. Ezzel egyrészt Magyarországon tarthatók a legmagasabb tudású mérnökök, másrészt nő az ország versenyképessége, a foglalkoztatás és az adóbevétel. A Széchenyi István Egyetemen vállalkozásoknak ismertették az ESA pályázati lehetőségeit. Az ESA éves költségvetése 4 milliárd euró, amelyből Magyarország 0,63 százalékot, mintegy másfél milliárd forintot fizet be, de ezt az összeget a hazai vállalkozások, kutatóműhelyek teljes egészében visszkaphatják, ha pályáznak.

Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője elmondta, hogy nyáron felállítottak egy úgynevezett felzárkózási munkacsoportot, amely a következő hat évben - a kötelezően befizetett tagdíj összegéig - olyan pályázatokat ír ki, amelyekkel ösztönözni kívánják, hogy a vállalkozások, kutató műhelyek vegyenek részt a különféle programokban. Az esetleges szerződéskötésig 6-8 hónap telik el a pályázat benyújtásától. A kötelező programok úgynevezett tudományos küldetések, mint a Rosetta, amelyben Magyarország, mint az ESA együttműködő partnere korábban szerkezeti elemek gyártásával vett részt, vagy a Jupiter jeges holdjához indítandó küldetés, amely 2022-ig valósul meg.

Az önkéntes programok átfogóan a mindennapi élet szolgáltatásait fejlesztik. Ilyen például a műholdas rendszerek fejlesztése. Tari Fruzsina hangsúlyozta: arról még nem született döntés, hogy Magyarország mely önkéntes programokban - például űrhajózás, földmegfigyelés, navigáció, hordozó rakéták fejlesztése - vesz részt, erről minden tagállam saját hatáskörben dönt. A pályázatok figyeléséhez a vállalkozásoknak, egyetemi és akadémiai kutatóintézeteknek regisztrálniuk kell. A pályázati lehetőségeket ismertető és népszerűsítő szerdai fórumon több mint tíz vállalkozás, a Magyar Tudományos Akadémia és más szervezetek képviselői vettek részt. Jövőre Budapesten és Debrecenben is tartanak ilyen összejöveteleket.

Az utóbbi 12 évben az ESA együttműködő tagállamaként Magyarország 125 szerződést kötött a szervezettel, programjaiban több mint ötven hazai kis- és középvállalkozás, kutatóhely és egyetem vesz részt, az űrbe pedig eddig csaknem száz magyar fejlesztésű műszer került ki. Az ESA 22 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása.