Nincs verseny a magyar távközlési piacon

A távközlési szolgáltatások folyamatosan drágulnak, a helyenkénti javulást csak az EU-nak köszönhetjük. A magas mobiltarifák miatt inkább vezetéken vagy interneten át beszélgetünk.

A napokban egymás után jelentették be a szolgáltatók, hogy örülhetnek az ügyfeleik, mert olcsóbbak lesznek náluk a roamingdíjak. "Újabb kedvező roamingdíjak a Telekomtól", illetve "Vodafone: roaming díjak nélkül az EU-ban" - a kiadott sajtóközlemények címéből is látható, hogy a marketingesek igyekeztek sikerként eladni azt, amit a cégeknek muszáj volt megtenniük. Az uniós szabályozás értelmében szombat óta ugyanis a tagállamokban működő mobilszolgáltatók egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak fel, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj.

Már az elmúlt években is fokozatosan csökkentek ezek a tarifák az EU-n belül, véglegesen pedig jövő év közepén tűnnek majd el, de két dologból egyértelműen látszik, hogy a hazai szolgáltatók a külföldi nyomás hiányában sosem törölték volna el ezeket. Az egyik egy szintén a hétvégén megjelent jelentés, mégpedig a Központi Statisztikai Hivatal Magyarországgal foglalkozó átfogó tanulmánya. E szerint a hírközlési szolgáltatások (telefon- és internethasználat) lakossági árai 2009 óta fokozatosan emelkedtek, 2015-ben 0,5 százalékkal kerültek többe az előző évhez képest. Ez azért különleges dolog, mert mindeközben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.


Már vagy egy évtizede ilyesmi a hazai mobilpiaci helyzet
A másik dolog, ami a verseny hiányát mutatja a szolgáltatók sok év óta szinte változatlan piaci részesedése. Visszalapoztam lapunk archívumában, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2009-ben közölt adatai szerint a T-Mobile 52 százalékát birtokolta a piacnak , az (akkor még) Pannon 24,5, míg a Vodafone 25 százalékkal vigasztalódhatott. A hatóság valamiért egy idő után abbahagyta a friss havi adatközlést, a honlapjukon a legfrissebb mobil gyorsjelentés 2014 júniusi. E szerint akkoriban a T-Mobile 47 százaléknak örülhetett, míg a Telenor 30, a Vodafone pedig 23 százalékon állt - tehát míg a Voda stagnált, addig a Telenor nyert egy kicsit a T-Mobile kárára.

Viszont az imént említett KSH-jelentés friss adatokat közöl (151. oldal), e szerint még mindig 45 százalékon ül a T-Mobile - jól mutatja a nihilt, hogy két év alatt mindössze 2 százalékkal módosult a helyzete. Kiemelik, hogy a magyar mobiltelefon-előfizetések piaca uniós összehasonlításban nagyon koncentráltnak számít, a hetedikek vagyunk ebből a szempontból a tagállamok rangsorában. Pedig ha a szolgáltatók árai között bármilyen érdemi különbség lenne elég sokan viszonylag egyszerűen válthatnának, hiszen a hatóságilag kikényszerített számhordozás jól működik, és a magyarok 40 százaléka prepaid kártyát használ (12 millió SIM-ből 5 millió ilyen).

A mobiltelefonálás árának növekedésére adott egyfajta válasz lehet egy csak a periféria országaiban tapasztalható dolog, mégpedig a vezetékes telefonvonalak számának emelkedése. Az otthoni vezetékes telefonvonalak lemondása egészen 2010-ig töretlen volt, akkor 2,9 millió körül ingadozni kezdett, majd most már ismét 3 millió 86 ezer készüléknek "örülhetünk". Ilyen emelkedés az EU-ban csak Magyarországon, Portugáliában és Romániában történt. A magas árakra adott másik lakossági válasz az ingyenes internetalapú csatornák, mint például a Hangouts, a Skype vagy a Viber használatának terjedése. Használatuk aránya az elmúlt két évben gyorsult, az elküldött SMS-ek száma pedig már 2012 óta csökken.


A többi fejlett országban egyre kevesebb a vezetékes telefon, nálunk viszont nő a számuk
Rossz hír a magyar (pontosabban Magyarországon működő) szolgáltatóknak, hogy az EU erősen támogatja az internetes telefonálást, azaz a netsemlegességre vonatkozó új szabályok alapján a szolgáltatók nem tehetnek különbséget a különféle szolgáltatások között, nem blokkolhatnak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél. Egy mobiltársaság, amely internet-hozzáférést is biztosít, például szombat óta nem blokkolhatja az olyan internetes telefonálást lehetővé tévő alkalmazásokat, mint a Skype vagy a Viber, illetve azt sem szabhatja meg, melyik internetes zeneszolgáltatás használatát támogatja. A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet eltérni.