Idegenek: 1500 év kell a kapcsolat­teremtéshez

Sokakat foglalkoztat a kérdés, miszerint egyedül vagyunk-e ebben az univerzumban, vagy sem. Amerikai csillagászok szerint a válaszra további 1500 évet kell várni.

"Még nem hallottunk az idegenek felől, mivel a világűr hatalmas terület. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs ott senki" - nyilatkozott a CNN-nek Evan Solomonides, a Cornell Egyetem hallgatója, aki a hét elején ismertette Yervant Terzian professzorral közös tanulmányát az Amerikai Csillagászati Társaság ülésén. "Addig lehetséges, hogy úgy fog tűnni, egyedül vagyunk, még ha nem is ez a valóság." Hatvan generáció hosszú idő, azonban az idegen intelligencia utáni kutatást nem szabad abbahagyni, figyelmeztet Solomonides. "Ha nem hallgatjuk, vagy figyeljük, akkor elszalaszthatjuk a jeleket. Folytatnunk kell a keresést" - jelentette ki állásfoglalásában.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jutott el Solomonides és Terzian az 1500 évhez, egy gyors fizika órát kell tartanunk. Két tényezőt kell felidéznünk, az egyik a Fermi paradoxon, az az ellentmondás, ami egyaránt zavarja a tudósokat és a sci-fi rajongókat. E szerint amennyiben a világegyetem tele van Föld-szerű bolygókkal - márpedig akadnak szép számmal -, akkor miért nem botlottunk még bele egyetlen idegenbe sem? A másik a középszerűség, avagy a kopernikuszi elv, ami azt sugallja, hogy az emberiségben nincs semmi kivételes, vagy különleges.

Évtizedek óta sugárzunk televízió közvetítéseket és rádiójeleket az űrbe. Ezek a jelek minden 80 fényéven belüli csillagot elértek már. A NASA Kepler küldetése szerint 2326 exobolygóra jutottak el a földi sugárzások, ennek ellenére évtizedek óta a műszereink a kozmikus háttérzajon kívül semmi mást nem észlelnek. "Annyi csillagot és bolygót elértünk már, mostanra el kellett érnünk valakit, és egész biztosan el is értünk" - mondta Solomonides. Akkor mi a probléma? Egy szóval kifejezve: a távolság. Solomonides szerint az ok, amiért még senki nem válaszolt a rádiójeleinkre abban rejlik, hogy az űr elképesztően nagy. Csak az utóbbi 80 évben küldünk ki jeleket, és csupán a Tejút 0,125 százalékát fedeztük fel.

A csillagászok szerint időt kell adnunk a jeleknek, hogy legalább a Tejút-rendszer naprendszereinek felét elérjék, és még akkor is az intelligens élet igen kis százaléka lehet képes megfejteni és válaszolni az üzeneteinkre. "Azt állítjuk, hogy valószínűtlen, hogy ennél hamarabb halljunk valamit" - összegzett Solomonides. "Nem várhatunk semmilyen jeladást, amíg valaki meg nem tudja, hogy itt vagyunk" - vélekedett dr. Seth Shostak, a földön kívüli élet után kutató amerikai kormányügynökség, a SETI Intézet vezető csillagásza. "Ez azt jelenti, hogy az általunk, mint társadalomként keltett zajnak el kell érnie őket."