A jövő vonatát építi a Hyperloop és a DB Regio

Kényelmesebb, innovatívabb és digitálisabb - ilyennek kellene lennie a jövő vonatának.

A Német Vasút (DB) bejelentette, hogy együttműködik a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) fejlesztőivel. A DB regionális vasúti részlege (DB Regio) és a HTT közel egy évre szóló együttműködési megállapodást írt alá. A tervek között szerepel egy innovációs jármű megépítése. A projekt keretében egy a német regionális vasúti közlekedésben használt hagyományos emeletes vasúti kocsi belsejét korszerűsítik majd és digitalizálják.

A kocsi belsejében leválasztott pihenőrészlegeket hoznak létre, emellett lesznek munka- és telefonálási lehetőséget biztosító szakaszok is - utóbbiak a jelenleginél sokkal jobb WLAN-vételi lehetőségekkel fognak rendelkezni. Diana Scharl, a DB Regio képviselője közölte, hogy miközben az ingázók a szerelvényben aludni vagy dolgozni akarnak, addig a turisták szívesen megtudnának különböző információkat a vonalon lévő települések fontosabb látnivalóiról. A vasúti kocsiba beépítik a Hyperloop digitális ablaktechnológiáját, amely a kiterjesztett valóságra épít. Ennek segítségével megjeleníthetők információk az utazásról, a nevezetességekről vagy akár filmek is közvetlenül megtekinthetők lesznek. Az ablakokat a Re'flekt nevű müncheni startup fejleszti ki.


A korszerűsített vasúti kocsi 2017 elejére elkészülhet és a teszteredmények után születik döntés arról, hogy mi lesz a további sorsa. Az nem derült ki, hogy a DB mennyi pénzt fektet be a projektbe. Dirk Ahlborn, a HTT első embere kiemelte, hogy csak így, a Német Vasúttal együttműködve nyílik lehetőségük arra, hogy valódi üzemi helyzetben - az ügyfelekkel és az utasokkal közösen - teszteljék a prototípust.

Mindezeken túl Stockholm és Helsinki között is Hyperloop-szakasz épülhet, a projekt az egész régió életkörülményeit tartósan megváltoztathatja. Az FS Links konzorcium a KPMG céggel közösen készítette el a megvalósíthatósági tanulmányt. A konzorciumot kifejezetten azért alapították, hogy a Hyperloop One vállalattal közösen megépítse a pályát, amely Helsinki mellett érintene további négy finn várost (Espoo, Lohja, Salo, Turku), az Aland-szigeteket és Stockholmon kívül két svéd települést (Norrtalje, Uppsala).


A dokumentum alapján a költségek várhatóan 19 milliárd eurót tennének ki. A legdrágább, 8,21 milliárd euróba kerülő rész a tenger alatt vezetett pályaszakasz lehet. A Stockholm és az Arlanda repülőtér közötti, illetve a Stockholm-Uppsala-Norrtalje rész kiépítése 4,49 milliárd euróba, míg a Vantaa repülőtér és Helsinki közötti, illetve a Helsinki-Espoo-Lohja-Salo-Turku finn szakasz megvalósítása 6,3 milliárd euróba kerülne. A költségek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a Hyperloop-pálya még mindig olcsóbb lenne, mint egy nagy sebességű vasúti pálya létrehozása. Egyetlen kilométer Hyperloop-pálya kiépítési költsége 36,7 millió euró. Ezzel szemben a London és Birmingham között tervezett HS2 gyorsvasút egyetlen kilométerének megépítése 100 millió eurót emészthet majd fel.

A svéd-finn projekt 814 millió euró éves nyereséget és egymilliárd eurós bevételt termelhet. Az előrejelzések a várható évi 42,7 millió utazáson és 25 eurós átlagos jegyárakon alapulnak. 35 millió utazás valósulhatna meg ilyen módon Svédország és Finnország szárazföldi területén, ráadásul 20 eurónál olcsóbb jegyárak mellett. A pályának egyaránt lennének tenger alatti, felszín feletti pilonos és felszín alatti szakaszai. A Balti-tengeren a cső a tenger fenekén feküdne. A teljes utazás időtartama kevesebb, mint 30 perc lenne, míg ugyanezt a távolságot egy repülőgép 1 óra alatt teszi meg (a teljes idő a bejelentkezéssel együtt 3,5 óra), egy komp pedig 17 óra 30 perc alatt. A Helsinki és Turku közötti távolság jelenleg vonattal 2 óra alatt tehető meg, a Hyperloop használatával ez az idő 12 percre csökkenhetne.


A Hyperloop One és az FS Link követendő példaként a Koppenhága és Malmö közötti összeköttetést említették, amely az Öresund-hídnak köszönhetően valósult meg. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően sok svéd dolgozik Dániában. A svédországi és a finnországi részszakaszok nyolc éven belül elkészülhetnének. A tenger alatti pálya megépítése 12 évet venne igénybe. A projektet helyi hivatalok, befektetők és az Európai Unió közösen finanszírozhatnák.