Szerződéses drónpilótákat alkalmaz az amerikai légierő

Az USA azért kényszerült erre a lépésre, mert nincs elegendő képzett pilóta.

Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje (USAF) az Iszlám Állam ellen küzd, de ezzel párhuzamosan pilótahiánnyal is kénytelen szembenézni. A problémára a megoldást az jelenti, hogy az USAF szerződéses pilótákat alkalmaz. Az információt a The New York Times szellőztette meg az amerikai légierő néhány képviselőjére hivatkozva. Ők arról számoltak be, hogy az elmúlt 10 hónapban négy olyan drón is repült bevetéseket Irak, Szíria és Líbia felett, amelyeket toborzott szerződéses pilóták irányítottak. 2018-ig további tíz robotrepülőgép irányítását vehetik át ilyen zsoldosok. Az USAF jelenleg 60 drónt vet be az Iszlám Állam elleni légi háborúban.

Az amerikai fegyveres erők a hidegháború befejezése óta alkalmaznak magán katonai és biztonsági cégeket, amelyek többet között a helyi szövetséges hadseregek kiképzésében, a támaszpontok őrzésében és harci cselekményekben vesznek részt, elsősorban Afganisztánban és Irakban.


Az amerikai légierő komoly dilemmában van. Egyrészt kötelessége folyamatosan nyomást gyakorolni az Iszlám Államra, másrészt a zsoldosok felfogadásával magát hozhatja nehéz helyzetbe. A katonai pilóták nem tartják túl vonzónak a robotrepülőgépek irányítását, a monitorok órákon át való bámulása egy vadászrepülőgép vezetéséhez képest szinte büntetésnek számít. Emellett a toborzott pilóták - akik többnyire a légierő korábbi pilótái - sokkal többet keresnek, ez pedig a két tábor között feszültséget gerjeszt. A zsoldosok kizárólag felderítő drónokat vezethetnek, rakétákat nem lőhetnek ki. A harci robotrepülőgépeket vezetőket ugyanakkor komoly poszttraumás stressz éri és a terroristák kedvelt célpontjai. Az Iszlám Állam tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy listát, amelyen több tucat olyan tiszt neve szerepelt, akik szerepet vállaltak a drónprogramban. A listán szerepelt a tisztek címe és fényképe is.

A technológiát támogatók úgy vélik, hogy komoly lehetőséget jelent a "tiszta háborúhoz", hiszen a célszemélyeket a távolból, precíz módon meg lehet semmisíteni anélkül, hogy a saját csapatokat veszélyeztetni kellene. De nem lehet azt mondani, hogy a drónpilóták csak asszisztálnak a dologhoz és hogy rájuk egyáltalán nincsenek hatással az események. A korábbi drónpilóták tapasztalatainak kielemzéséből pont az derült ki, hogy ugyan ezeknél a katonáknál kevésbé alakult ki félelem, tétovázás, zavarodottság és bűntudat, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletes gyilkológépek lennének.


Arról még alig lehet tudni valamit, hogy a drónpilóták milyen traumákat élnek át. Hamid Ekbia, az Indiana Egyetem professzora a katonai robotrepülőgép-bevetéseket és azok társadalmi hatásait vizsgálja, és rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy lelki szempontból sértetlenül megússzák a bevetéseket. "Az, hogy egy távoli székben ülnek a joystick mellett, még nem jelenti azt, hogy immunisak. Hiszen emberi lények" - jelentette ki a tudós. Az érintettek számára a valóság érzékelése megváltozik azáltal, hogy először a műholdképeken látnak virtuális objektumokat, miközben a valóságban folyamatosan hibák történnek. 2011-ben például 23 afgán civil halt meg egy dróntámadás során, mert a katonák egy konvojt automatikusan katonai célpontnak néztek.

A FAZ.NET kérdésére válaszul bennfentesek közölték, hogy a zsoldoscégek már hosszabb ideje használnak felderítő robotrepülőgépeket, ezért a toborzott drónpilóták felbukkanására számítani lehetett.