MDK 2

Grafika: Jó látni, hogy számos külső helyszín került bele a folytatásba és legtöbb helyen a játékmenet nincs korlátok közé szorítva, hanem fel lett váltva nagyobb és jobb helyszínekkel. Egy sor speciális effekt, egyedi szerkezet és az élénk, villogó fények adják az MDK2 vizuális vonzerejét. Az OMEN 3D motor képes nagy tereket renderelni jó minőségű textúrákkal és eközben jól biztosítja az akciót. Az MDK 2 rendelkezik néhány nagyon jól kinéző ellenséggel és azok a jelenetek, amelyeket a játék motorjával készítettek, látványosak. Azonban van pár technikai probléma. A Windows 98 operációs rendszerrel való akadozása és némi inkompatibilitás a Windows Milleniummal jelentős hiba. Érdemes még megemlíteni, hogy számos nagyfokú inkompatibilitás lépett föl bizonyos videókártyákkal és drivereikkel, amely bizonyosan elég sok kilépésnek az oka volt.

Kezelőfelület: Az MDK 2-nek meglepően jó az egér és a billentyűzet kezelőfelülete. Míg én egy gamepad-et javasolok, azok is jónak fogják találni a dolgokat, akik ragaszkodnak a standard FPS irányításhoz. Az MDK 2 kamerarendszere szintén feltűnően kellemes, mely a játékost átlátszóvá teszi akkor, amikor normálisan zavarná a látóteret. Ami a panaszokat illeti, tetszett a kezelőfelület működése, de nem úgy, ahogy kinézett és nem abban a felbontásban, amelyen használtam. A szöveget nehéz olvasni és valóban homályos, még olyan magas felbontáson is, mint 1280x1024. A menük, gombok és más képernyőn megjelenített tárgyak is túl nagyok, rosszul tervezettek és valóban nem odaillők a gyönyörű játék látványa miatt. A legfontosabb visszont a használhatósága és az rendben van.

Játékmenet: Nagyon keveset kell tudnod az MDK2 játékmenetéről. Fuss gyorsan, ugorj magasra, siklásod hosszú legyen és lövöldözz, lövöldözz, valamint lesből támadj. A környezet klassz, az ellenfelek még jobbak és a szakaszesemények, valamint a csaták eléggé emlékezetesek. Eltekintve a fárasztó akcióorientált rejtvényektől és az őrületes mértékű ugrálástól, valóban szerettem az MDK 2 játékmenetét. Viszont kár, hogy nincs sok belőle: összesen a tíz pálya akció nagyon rövid és azok a játékosok, akik nem fekszenek ki a sok ugrálástól, valószínűleg 10 óra alatt végeznek vele. Érdemes megemlíteni, hogy van pár hiba a játékmenetben, mint az ellenfelek eltűnése és egyes ellenségek nem úgy regálnak, ahogy kellene. Ezek a tévedések nem mindig jelennek meg, de nekem volt pár ilyenben részem és némiképp jelentősek is. A vége az, hogy az MDK2 egy rövid, vidám, és néha frusztráló menet, amely nem igényel túl sok felkészültséget vagy gondolkodást.

Hangeffektek: Az MDK2 megkísérli hanghatásait a humor medrébe terelni. A karakterek párbeszédjeinek jó része kamaszhumorral telített, hasonló ahhoz, amelyet a “Simpsons”-ban vagy a “South Park”-ban hallhatunk. Habár az átlagos beszédhangok és a potenciálisan vicces párbeszédek kicsit ostobák és mentesek minden szellemességtől. A nagy számú környezeti hang, mint zenei csodák és az idegenek szellentő szertartásai eleinte viccesek, de gyorsan elvesztik hatásukat a harmadik vagy negyedik alkalommal. A többi játék közben hallható hang, mint a fegyverek és robbanások hangja tényleg nagyon jók. Változatosak és könnyen megkülönbözethetőek egymástól.

Zene: Az MDK 2 zenéje jól passzol a sci-fi humor témához. Elég jól eltalált és felmutat némi erélyesen előadott nyitányt sértő akciók esetén. A környezet hangjainak elvegyülésével a zene gyakran észrevehető és míg ez nem mindig jó, a legtöbb helyen megfelelő.

Intelligencia és nehézség: Nem vagyok meglepve, hogy az ellenségek jól ellátják feladatukat és állandó természetességet adnak a játékhoz. Mindegyik ellenség és főnök valóban különböző tehetség és taktikai érzék szempontjából. A mesterséges intelligencia legjobb leírása az, hogy jól illeszkedik a környezethez. Az ellenségeknek nem kell navigálniuk a bonyolult épületekben, ajtókat nyitogatni és követni téged labirintusokon keresztül. A harcok helyszíne lehetővé tette a fejlesztőcsapatnak, hogy mindegyik ütközetet kedvük szerint írják meg, ezzel valóban élvezhetővé téve a harcot. A hardcore PC játékosok valószínűleg halálra unják magukat egy idő után, de az egész játék nem olyan hosszú, hogy ez a kérdés vita tárgya legyen. Sajnos az MDK 2 túlságosan is nehéz és mindez a hibás döntések miatt. A rejtvények egyszerűek, de gyakran igényelnek ravasz arcade reflexeket, hogy tökéletesen végrehajtsuk a feladatot. Azon játékosok, akik kedvet éreznek az ugrálós fejtörőkhöz, át fognak siklani az összes ilyenen, de akik nem, azok jóval csalódottabbak lesznek.

Összegzés: Ahogy a helyzet kinéz, az az, hogy az MDK 2 büszke bizonyítéka annak, hogy míg a konzol játékok átkonvertálhatóak PC-re, jobban illenek a konzolokhoz. Mégis az MDK 2 talán a legjobb platform akciójáték napjaink PC piacán. Nagyszerű folyamatos akcióval rendelkezik, szép látvánnyal és a három új játszható karakter egyedi játékmenet élményt kínál, általános rövidsége ellenére. Lenyűgözött a kamerarendszer és ahogy a kezelőfelületet billentyűzetre és egérre alkalmazták. Azonban úgy találtam, hogy a játék otromba kísérlete arra, hogy humoros legyen, nem jön be és egészében nincs olyan tulajdonsága, amelytől jobban szeretnéd ezt a folytatást, mint az eredetit.