FIFA17

Kiadó: EA Sports
Fejlesztő: EA Canada
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-2100 3,1 GHz-es vagy AMD Athlon II X4 620 processzor, Nvidia GeForce GTX 650 vagy ATI Radeon HD 5770 grafikus kártya, 4 GB RAM, 15 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-2550K 3,4 GHz-es vagy AMD FX-6350 processzor, Nvidia GeForce GTX 560 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 8 GB RAM, 15 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: FIFA-sorozat, Pro Evolution Soccer-sorozat
Kategória: sport

Idén sem hagyott minket új FIFA-játék nélkül az Electronic Arts, de az aktuális évadban sokkal nagyobb újdonságok várnak ránk, mint a női futballisták, lévén a megszokott finomhangolásokon túl egy komplett sztori módot is átélhetünk benne. Játéktesztünkből kiderül, hogy miként sikerült a FIFA 17!

Ugyan volt egy időszak a FIFA-sorozat életében, amikor az EA Sports csapatát valóban megvádolhattuk azzal, hogy évről évre ugyanazt akarják letuszkolni a rajongók torkán, az elmúlt néhány évben azonban lényeges előrelépés történt ebben a tekintetben. Már a FIFA 15 esetében is érződött, hogy a készítők nem csak a lábukat lógatták a fejlesztési időszak során, de a FIFA 16-nál már konkrét nyomai is voltak annak, hogy valóban komolyan gondolják a megújulást. Aki azonban az említett két szezonban még nem igazán érezte ennek valós nyomait, az jobb, ha most tesz egy próbát a FIFA 17-tel, hiszen az aktuális évad valóban olyan újításokat hozott most magával, amelyek több esztendőre előre meghatározhatják a sorozat arculatát.




Hogy rögtön nyakig gázoljunk a mélyvízbe, a FIFA 16-ban érkezett női csapatoknak kis túlzással nagyobb volt a füstje, mint a lángja, így nem meglepő, hogy az EA Sports zsákutcaként tekintett a lányokra, akikre nem is fordítottak jelentősebb erőforrásokat az idén, ellenben előkaptak az ötletzsákból valami egészen friss és megdöbbentő újdonságot – a sztori módot. Történet a FIFA 17-ben? Röviden és tömören ezt takarja a Journey névre keresztelt játékmód, és amennyire bizarrul hangzik leírva, olyan jól működik a gyakorlatban – már amennyiben mindig is érdekelt minket, hogy miként juthat el egy relatíve kezdő, ámde tehetséges focista a legjobbak közé.

A FIFA 17 ehhez nem egy általunk megalkotott karaktert, sem valamelyik híres futballistát állítja a középpontba – noha ebben lenne potenciál a jövőre nézve –, hanem egy fiktív karaktert, bizonyos Alex Huntert, akivel az első percekben még gyerekként találkozhatunk, és csakhamar kiderül róla, hogy a labdarúgás megszállottja, amit elsődlegesen nagyapjának köszönhet, aki az alternatív univerzumban egy híres focista volt. Miután megismerjük hősünket, néhány évvel később, valamikor a felnőttkor küszöbén vehetjük át felette ismét az irányítást, mégpedig egy fociakadémia nyílt napján, ahol különféle mini-játékokon való ügyeskedéssel hívhatjuk fel játékosunkra egy jelenlévő ügynök figyelmét.




Ha mindent jól csinálunk, Alex álma csakhamar valóra válik, egy menedzser ugyanis nemsokára szerződést dug az orra alá, amivel lehetőséget kap arra, hogy a Premier League valamelyik híres csapatában rúgja a bőrt, legyen az akár a Manchester United, akár a Liverpool, akár bármelyik másik kedvencünk. A sztori azonban csakhamar nem várt fordulatot vesz, hiszen hiába adunk bele apait-anyait az edzéseken és a meccseken, csakhamar kiderül, hogy nem vagyunk méltók az első ligába, így visszatesznek minket a másodosztályba. A célunk ezzel rögtön adottá válik: kemény munkával egyre magasabb szintre kell fejlesztenünk magunkat ahhoz, hogy visszakerüljünk, és meg is maradjunk az élvonalban.

A Journey játékmód innen indul csak be igazán, hiszen az eddigi ismétlődő edzésnapok és meccsek körforgása után most már lehetőségünk nyílik a mérkőzések után nyilatkozatokat adni, és jobban belemerülni a karakterfejlesztésbe. Érdekesség, hogy bár a sztori Alex Hunterről szól, szinte minden mérkőzés előtt mi választhatjuk ki, hogy csak őt akarjuk irányítani, vagy inkább az egész csapatot. Utóbbi nyilvánvalóan nem túl szerencsés választás annak fényében, hogy minden meccs alatt végre kell hajtanunk bizonyos feladatokat hősünk oldalán, ami igencsak nehézkes úgy, ha közben még másokkal is bajlódhatunk.




Összességében kijelenthető, hogy bár a FIFA 17 a sorozat történetében először alkalmazta a kampány módot, mégis kellemes élményt sikerült kicsikarniuk belőle a fejlesztőknek még annak ellenére is, hogy akadnak azért hiányosságai. Helyenként például igencsak előtérbe kerül a narratíva, ami a játékmenet pergősségének rovására megy, ezáltal hiába akarunk már focizni, helyette inkább teljesen felesleges párbeszédeket hallgathatunk. Jobb lett volna tehát kissé tömörebbre venni a figurát, de komoly gondot tud okozni mindemellett például az is, hogy a fejlesztők nem tették lehetővé a szabad mezválasztás lehetőségét a mérkőzések előtt, amivel könnyen előfordulhat, hogy két teljesen ugyanolyan öltözékben játszó csapat lép pályára. Hogy ez mennyire teszi játszhatatlanná az adott mérkőzést? Kis túlzással teljes mértékben, de ami ennél is rosszabb, hogy meglepően gyakran futhatunk bele a problémába, ami ezzel még kellemetlenebbé teszi ezt a hiányosságot.

Most nyilván sokan az elmúlt évek FIFA-játéktesztjeinél gyakran halott kijelentést várják, miszerint ennyiben ki is merültek az aktuális évad újdonságai, de a helyzet az, hogy mindez messze nincs így. Habár a korábbról ismert összes játékmód visszatért, a fejlesztők ezúttal a játékmenethez is minden eddiginél drasztikusabban hozzányúltak, amivel a céljuk a realizmus növelése volt. Hogy ez sikerült-e, azt egyelőre nagyon nehéz objektívan megítélni – hiszen több száz meccset kell abszolválni ahhoz, hogy egy új rendszerről átfogó véleményt alkossunk –, ellenben az már néhány tucatnyi mérkőzés után is kijelenthető, hogy az újítások révén a játékmenet lelassult, és minden eddiginél nagyobb odafigyelést igényel.




A jövőben ugyanis el lehet felejteni az „össze-vissza csépelem a kontrollert, aztán csak lesz valami” taktikát, hiszen olyan apróságok váltak valóban lényegessé a pályán, mint az időzítés, a helyezkedés vagy a fizikum. Messze nem mindegy például, hogy milyen szögben kerülünk a labda mögé, vagy milyen távolságról tudtunk nekifutni, és bár a pontrúgás során a célkereszttel meg lehet adni előre a labda helyét, ezt viszont legfeljebb PC-n élvezhetik ki a rajongók, kontrollerrel ugyanis olyan érzékeny a célkereszt irányítása, hogy egy kis pöccintéssel is azonnal métereket tolhatjuk odébb az irányt, ami enyhén szólva is használhatatlanná teszi a rendszert. Mindez különösen a szögletek esetében lett rendkívül frusztráló, amikor rá vagyunk kényszerítve ennek a használatára!

A FIFA 17-ben mindezen túl újragondolták a készítők a büntetőrúgások rendszerét, aminek már igazán itt volt az ideje. Összetettebb és nehezebb is lett ez a rész, hiszen megadhatjuk a karakter helyzetét és más egyéb beállításokat, miközben egy ismét elképesztő érzékenységű nyíl segítségével a nekifutás során határozhatjuk meg a labda irányát, amivel a gól előtti utolsó pillanatig úgy érezhetjük, hogy valóban hatással vagyunk a lövésre.

Mindezen túl természetesen a FIFA 17 nem maradt általános finomhangolások nélkül, így például a hagyományos karriermódban sokkal ésszerűbbé váltak az elvárások, a jobb fizika révén elképesztően realisztikusan viselkedik a labda, de milliónyi aprósággal gondolták újra az Ultimate Teamet is, amelyben a csapatépítés által lehetőséget kapunk – akár telefonról is – felesleges lapjainkból egy újabb klubot létrehozni az előre lefektetett kritériumok alapján. Ez azért nagyon jó dolog, mert a felgyülemlő felesleges lapokat végre felhasználhatjuk, amiért újabb játékosok vagy komplett paklik üthetik majd a markunkat.




Grafika: Tény és való, hogy a FIFA-sorozat mellett úgy robogott el az újgeneráció, mint Karakószörcsöknél a gyorsvonat, ezáltal az EA Sports részéről egyre türelmetlenebbül vártuk a grafikai megújulást. Hiába tettek hozzá ugyanis minden évben egy kicsikét a látványhoz, a lényeges megszépülésre azonban egészen mostanáig várni kellett. A FIFA 17 azonban nem aprózza el a váltást, az Ignite Engine kukázását követően ugyanis többek között a Battlefield 1 alól kölcsönvett Frostbite Engine-t hívták segítségül a fejlesztők, amivel a végeredmény végre valóban úgy néz ki, mint ahogyan az egy 2016-os focis játéktól elvárható.

Noha abba most ne menjünk bele, hogy a PES 2017-hez mérten mennyivel szebb – ha szebb egyáltalán –, ellenben érdemes kiemelni, hogy miközben a gépigény határozottan megnövekedett, addig a grafika messze nem mutat olyan egységes képet, amit elvárhatnánk tőle. Míg ugyanis a Journey keretein belül minden csillog és villog, addig a hagyományos játékmódokban olyan érzésünk lesz, mintha még mindig az előző grafikus motor rajzolná meg előttünk például a játékosok arcát, miközben a gyűrődő vagy koszolódó mezeket már a Frostbite. Talán a FIFA 18-ra sikerül ezt a kettősséget is kiölniük a küllemből a készítőknek!

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület tekintetében a korábbi évadokból megszokott sajátosságok tértek vissza a FIFA 17-ben, de az irányítás esetében ez sajnos messze nem ilyen egyszerű, hiszen az újdonságok révén a fejlesztők sok esetben inkább rontottak az eddigi formulán. Ezt leginkább a nagyon érzékeny célkereszt megjelenésén lehet észrevenni, ami főként a büntetők vagy a szögletek során alaposan megnehezítheti az életünket.

Játszhatóság: A Journey játékmóddal a FIFA 17 minden túlzás nélkül valami nagyon komoly dolgot tett le az asztalra, így az eddig is elég tekintélyes tartalom mellé egy olyan újdonság érkezett, amit valóban érdemes lenne továbbgondolnia a készítőknek. Mindezen felül az újítások és az eddig ismert tartalmak aktualizálása miatt a játék ismét hónapokra elegendő elfoglaltságot garantál a sportág kedvelőinek, tehát jövő őszig biztosan gyakori vendég lesz a rajongók képernyőjén a végeredmény.

Intelligencia, nehézség: Ugyan javulás érzékelhető a mesterséges intelligencia tekintetében a játékosoknál és a bíróknál egyaránt, ellenben a készítők most érezhetően kevesebb figyelmet fordították a látványos javulásra. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy még mindig vannak furcsa helyzetek, még mindig meccsenként botolhatunk olyan esetekbe, amelyek nem logikusak, egyedül a bíróknál vehetünk észre pozitív változást, noha azért esetükben is van még hová fejlődni.

Hangok, zene: A hangok és a zenék tekintetében a FIFA 17 még mindig verhetetlen, és bár nyilván lehetnek bennünk szálkák – pláne a magyar kommentár miatt –, ellenben akár a PES 2017-hez, akár más sportjátékhoz viszonyítjuk, az EA Sports alkotása messze a legmagasabb szintet vonultatja fel.

Összegzés: Ha vannak is hibái és hiányosságai, a FIFA 17 egy olyan nagyszerű focis játék lett, amely egyrészt jelentős javulást mutat közvetlen elődjéhez mérten, másrészt pedig olyan újdonságokat vonultat fel, amelyek minden évadban szükségesek lennének. Amennyiben ez a lendület az elkövetkezendő években is megmarad, akkor méltán nevezhetjük majd a végeredményt a „legjobbnak”, de azért ne feledkezzünk el a nagy riválisról sem, amely idén is alaposan megszorongatta az EA Sports sorozatát. Talán emiatt is kaptunk most egy ilyen nagyszerűen sikerült új részt, és talán emiatt tekintünk most minden eddiginél nagyobb reményekkel a következő évadokra!