Pulzárokra épül a kínai navigációs rendszer

Az új műhold teszteli a pulzárokra épülő navigációt, mielőtt nekifognak a hosszabb küldetéseknek.

November 10-én indult útnak az X-ray Pulsar Navigation 1 (XPNAV 1) névre keresztelt kínai műhold, amelyet a Góbi-sivatagból egy Hosszú Menetelés 11 rakéta juttatott el az űrbe. Ennek elsődleges feladata a pulzárok által kibocsátott röntgensugarakra épülő navigációs adatbázis kiépítése és annak tesztelése, hogy az ország hosszabb küldetései kellő módon profitáljanak majd az új megoldásból.

A kínai fél ezzel megelőzte a NASA saját küldetését, amelynek keretében a Station Explorer for X-ray Timing and Navigation Technology (SEXTANT) a Nemzetközi Űrállomásra kerül majd fel, hogy itt végezzen fontos megfigyeléseket. Nem véletlen, hogy mindkét oldal gőzerővel igyekszik kiépíteni a rendszert, ez ugyanis több előnyt kínál a hagyományos navigációhoz képest. Itt egyrészt a jövőben feleslegessé válnának a nagy földi rádióállomások, amelyek a távolban közlekedő eszközök irányításában segédkeznek, másrészt pedig kiiktatják a távolság miatti nagy késleltetést, de ennél is fontosabb az önállóság megnövelése és a sávszélesség megőrzése, ami nyilván jól jön majd az értékes adatok letöltésénél.

A megoldás lényege a pulzárok, vagyis az erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok által kibocsátott röntgensugarak felhasználása. A periodikusan kibocsátott sugarak a GPS-műholdakhoz hasonlóan felhasználhatók a pontos navigációhoz, itt azonban meg kell találni azon példányokat, amelyek pontos időközönként bocsájtják ki azokat. A milliszekundumos pulzárok lesznek itt elsősorban hasznosak, hiszen egyszerre több ilyen forrás időeltérésének pontos megmérésével az űreszköz meghatározhatja saját helyzetét, mégpedig nagyjából 5 km-es pontossággal, ami megfelelőnek tűnik a mélyűri küldetéseknél. Az XPNAV 1 a maga részéről az erre használható pulzárokat gyűjti majd össze egy adatbázisba, az elkövetkező 5-10 évben összesen 26 példányt figyelve meg, megmérve és összevetve azok pontos frekvenciáját az egyéb elektromágneses aktivitással, igyekezvén kiszűrni a háttérsugárzást.

Amennyiben a hosszú kísérlet sikerrel zárul, a kínai Hold-küldetések és a marsi landolóegység is hasznát veszi majd az új rendszernek, lefaragva a költségeket és növelve a megbízhatóságot.