Mikroszkopikus robotokkal gyógyítanák a rákot

Egész rajokat, illetve azok tagjait is tudjuk már mozgatni az emberi szervezeten belül.

A robotika területén belül külön szegmens jött létre a mikroszkopikus eszközök kifejlesztése és széles körben való alkalmazása céljából, ez pedig szorosan összefügg az orvostudomány fejlődésével, hiszen többek között itt nyílik lehetőség az újszerű megoldások, akár forradalmi áttörések megvalósítására. Most a robotrajok tagjainak különálló irányítását sikerült megoldani, ami újabb fontos lépcsőfok.

A Philips Innovative Technologies szakemberei jelentették be, hogy nemcsak mikroszkopikus robotok egész raját, de azok egyes tagjait is sikerült megbízható módon mozgatniuk a testen belül, ez pedig további újítások előtt nyitja meg az utat. A Journal Science Robotics magazin oldalán közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy az eddig a rajok mozgatására alkalmazott egységes mágneses mezőt egy gyengébb hatással kombinálták, ezzel pedig az általuk alkalmazott (a testbe juttatott) parányi mágneses csavarokat forgó mozgásra bírták rá, ami lehetővé tette az egyes példányok irányítását. Ezzel apró motorok és akkumulátorok nélkül valósul meg ezek célzott irányban történő noszogatása, ami több területen is előrelépést segíthet elő.

Felmerül például a rákos sejtek célzott megsemmisítése, mégpedig a mellékhatások minimalizálása mellett. A véráramba befecskendezett miniatűr fémkapszulákat ugyanis ezen csavaros megoldással kinyithatjuk, az ebből kiáramló radioaktív magok pedig kizárólag az erre kijelölt sejteket ölnék meg, hiszen a kellő időpontban újból lezárnánk a kapszulákat, elejét véve a további sugárzásnak. Legalább ilyen előnyös lehet a beültetett gyógyászati eszközök utólagos módosítása, ezek formáját ugyanis a gyógyulás folyamata alatt megváltoztathatnánk, tovább növelve a kényelmet és csökkentve az ezzel kapcsolatos panaszokat (valamint jó eséllyel tovább gyorsítva a gyógyulást).

A jövőben tovább egyszerűsödhet a mágneses mezők létrehozása és alkalmazása, itt kisebb és kényelmesebb megoldásokkal állhatnak majd elő, a helymeghatározást pedig röntgen és ultrahang segítségével tehetjük gyorsabbá. Ezek egyelőre felvetések a kutatócsoport részéről, de talán nem kell már sokat várni arra, hogy a gyógyászatban élesben is kipróbáljuk az új platformot.