Az izlandi nyelv halálát okozhatja a beszéd­vezérlés

A szigeten majd' mindenki jól beszél angolul, és amúgy is kevesen vannak, ezért nem honosítják a külföldi szolgáltatásokat. Az izlandi egyike azon nyelveknek, amelyeket az új technológiák a legkevésbé támogatnak.

Az Eyjafjallajökull nevű izlandi vulkán hét évvel ezelőtti kitörése nem csupán arról gondoskodott, hogy a légi közlekedés megbénult Európa jelentős részén, hanem arról is, hogy a vulkán neve bekerült a köztudatba. Az izlandiak leleményesek voltak és YouTube-videókban magyarázták el a felhasználóknak, hogyan kell helyesen kiejteni a vulkán nevét.


A helyiek most amiatt aggódnak, hogy a beszédvezérlés elterjedésével veszélybe kerül a nyelvük, az izlandit ugyanis kevesebb, mint 400 000 ember beszéli. A fő problémát az jelenti, hogy a helyieknek az erősödő turizmus és a beszéd által vezérelt eszközök elterjedése miatt egyre gyakrabban kell az angol nyelvet alkalmazniuk. Vigdis Finnbogadottir korábbi izlandi elnök éppen ezért intézkedéseket sürgetett a helyi nyelv megvédése érdekében.

A Multilingual Europe Technology Alliance vizsgálata alapján az izlandi nyelv - többek között az ír gael, a lett, a máltai és a litván mellett - a digitális technológiák szempontjából a legkevésbé támogatott nyelvek közé tartozik. A problémán az segíthetne, ha létrehoznák az izlandi nyelv adatbázisát, amelyhez a fejlesztők hozzáférhetnének akkor, amikor a szoftvereik izlandi változatait készítik. Az adatbázis megvalósításának költségét a helyi oktatási minisztérium átszámítva 8,8 millió dollárra becsülte.