Az önértékelési problémákat is felismerik a Facebook algoritmusai

Ezekre ugyan csak következtetnek az ismert adatokból, de minden információ adott a megfelelő pontossághoz.

A Facebook elsősorban a felhasználói adatainak kiértékeléséből és ezen információk értékesítéséből jut bevételekhez. Ez adatvédelmi szempontból már régóta vitatott modell. Az oldal Ausztráliában és Új-Zélandon most azért került a kritikák kereszttüzébe, mert lehetővé teszi a reklámajánlatok "továbbítását" az önértékelési problémákkal küzdő tinédzserek felé.

A The Australian és az Ars Technica birtokába jutott egy 23 oldalas dokumentum, amelyből kiderült, hogy a Facebook algoritmusai felismerik, ha egy fiatalnak az önbizalom területén "támogatásra" van szüksége. A közösségi oldal azt elemzi ki, hogy a fiatalok miként használják a platformot és képesek következtetni az adott személyek érzelmi állapotára.

A rendszer többek között képes érzékelni, ha a tinédzserek "értéktelennek", "bizonytalannak", "lesújtottnak", "feszültnek", "butának", "haszontalannak", "túlterheltnek", "stresszesnek" vagy egyszerűen "vesztesnek" érzik magukat. A hirdetők így pontosan tudhatják, hogy mikor akar egy fiatal jól kinézni vagy mikor érdeklődhet a sporttevékenységek és a fogyás iránt. A dokumentum leírta számos tinédzser magatartását és azt is, hogy az éppen mitől függ, például attól, hogy a hét közbeni vagy hétvégén írnak-e bejegyzéseket. A szöveget a Facebook két ausztráliai menedzsere fogalmazta meg. Persze a portál által levont következtetések nem meglepők annak fényében, hogy a profilokban egyébként is meg van adva a kor, a kapcsolati státusz, ismert továbbá az ismerősök száma, a posztolás helye és gyakorisága, melyek adatok alapján jelenleg is lehet szűkíteni a reklámokat.

A Facebook egy rövid közleményben reagált, amelyben kiemelte, hogy a The Australian cikkének a végkövetkeztetése félrevezető. Az oldal ezt azzal indokolta, hogy a munkatársai anonim kutatási adatokat értékeltek ki, hogy segítsenek a piaci elemzőknek megérteni azt, hogyan fejezik ki magukat az emberek a portálon. A dokumentumban szereplő példák pedig fiktívek voltak és az adatokat nem használták fel a reklámokhoz. Emellett a Facebook nem kínál eszközöket ahhoz sem, hogy a felhasználóknak az érzelmi állapotuk alapján lehessen célzott hirdetéseket kínálni.