Nagyobb állami ellenőrzés kell a digitális világban

A digitalizálás kiteljesedése nem jelenti azt, hogy az állam a háttérbe vonulhat.

Alexander Karp, a Palantir nevű cég vezérigazgatója a bécsi Darwin’s Circle nevű rendezvényen úgy nyilatkozott: a digitális változás célja az kell, hogy legyen, hogy a lakosság többségének jobb vagy legalább azonosan jó jövőt lehessen biztosítani. A megoldás az lehet, ha a kormány a hagyományos gazdaságot támogatja és ezzel párhuzamosan megteremti a digitális fejlődés keretfeltételeit. De ez csak akkor lehet jó, ha az állam megtartja a legfelső döntéshozói és szabályozói szerepét, s ezt a felelősséget nem adja tovább a vállalatoknak. "Nem szabad, hogy például én dönthessem el, hogy az egész emberiségnek a Palantirral kell együtt élnie" - tette hozzá a menedzser. Karp ezzel egyértelműen a Szilícium-völgy nagy techkonszernjeit bírálta, amelyek nem akarják elhinni és megbarátkozni az állam morális döntéshozói szerepével. Ráadásul problémákat generál az is, hogy a pénzek ezekhez a nagy társaságokhoz folynak be.

A Palantir első embere kifejtette, hogy a digitalizálás első szakasza Európa szempontjából rosszul zárult le, a második szakaszt jobban lehet teljesíteni. Az idő erre megérett, most ezen kell dolgozni, különben hamarosan túl késő lesz. Karp ezután kitért a mesterséges intelligencia kérdésére is. A technológia fejlődéseit szerinte nem lehet pozitívnak vagy negatívnak értékelni, hiszen önmagában a mesterséges intelligencia sem jó vagy rossz. Egy ilyen ítélet csak később, a következmények elemzése után hozható meg. Amennyiben például a technológia miatt nem jöttek létre új munkahelyek, akkor az természetesen rossz. Ő viszont nem tart attól, hogy a gépek váltanák ki az embereket. "Egy fej számítógéppel kiegészítve, jobb, mint egy számítógép önmagában" - hangsúlyozta ezzel kapcsolatban.

A Palantir vezérigazgatója az adatvédelemmel kapcsolatos eltérésekkel is beszélt. Európában minden adatot törölni akarnak, míg az Amerikai Egyesült Államokban folyamatosan az adattárolást sürgetik. Úgy véli, az embereknek bízniuk kell az állam jó munkájában, de ez a bizalom csak a politikusok, a felhasználók és a szoftverek együttműködésével épülhet ki. Ezzel párhuzamosan azonban a biztonság ára nem lehet az, hogy az emberek lemondanak a saját jogaikról és kiadják a személyes információikat.

A Palantirt 2004-ben alapították és a létrehozásában komoly szerepe volt a 2001. szeptember 11-i terrormerényleteknek. A titokzatos startupról nem sokat lehet tudni és elsősorban a kormányzati támogatói miatt érdekes. Az adatok gyűjtésre és elemzésére szakosodott cég ügyfelei között egyaránt megtalálható a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), de a tudását és a szolgáltatásait többek között a bankoknak és a gyógyszeriparnak is felajánlja. Karp nagyon ritkán nyilatkozik a sajtónak, ezt most viccesen azzal indokolta, hogy félénk, ráadásul sok szabadideje sincsen.