Már az építéskor "bepoloskázták" az Afrikai Unió új főépületét

A szervezet új székhelyét Kína készítette el ajándék gyanánt.

Addisz-Abebában van az Afrikai Unió új központja, a főépület felépítése 200 millió dollárba került. A Le Monde arról számolt be, hogy az ajándék mellé nem várt meglepetések is társultak, ugyanis kiderült, hogy a létesítmény "gyárilag be volt poloskázva". A gyakorlat Kínához köthető, amely a francia újság szerint már évek óta próbálkozik ilyen jellegű kémkedéssel.

Az ügy előzményei még 2012-re nyúlnak vissza, amikor a kínai kormány felajánlotta az Afrikai Uniónak (AU), hogy létrehozza az etióp fővárosban a szervezet új székhelyét. A projekt 200 millió dollárt emésztett fel. Az csak a hivatalos átadás-átvétel után egy évvel derült ki, hogy az épület tartalmazott bizonyos meglepetéseket: a készítők beépítették a lehallgatáshoz használható különböző eszközöket. A névtelen források arról tájékoztatták a Le Monde újságíróit, hogy az asztalok alatt és a falakban is találtak elrejtett mikrofonokat. Azt megelőzően pedig a helyi technikusok megállapították, hogy a szervereik öt esztendőn keresztül mindig éjfél és hajnal 2 óra között hatalmas adatmennyiségeket továbbítottak egy sanghaji szervernek. A számítógépes rendszert szintén a kínaiak adták ajándékba és lehetővé tette a nem dokumentált külső hozzáféréseket.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kínaiak mennyi értékes anyaghoz jutottak hozzá ilyen módon. Az Afrikai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint miniszterei évente kétszer találkoznak az új központban, hogy a kontinens helyzetéről és problémáiról tárgyaljanak. Az Afrikai Unió tavaly új szervereket vásárolt és Kína felajánlotta, hogy segít azokat is beüzemelni, de az ajánlatot a helyiek nem fogadták el. Az Afrikai Unióhoz delegált kínai nagykövet abszurdnak és nevetségesnek nevezte a megjelent információkat. Afrikai politikusok nem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták a cikkben szereplő állításokat.

Kína jelenleg Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, a távol-keleti állam cégei több milliárd dollárt fektettek be a kontinensen, hogy segítsék az infrastruktúra kiépítését és fejlesztését, a nyersanyagok kibányászását és a gyártási folyamatokat.