Eltűnik-e a klasszikus műszerfal?

Egyre több autóban szorítják háttérbe a digitális műszerek és képernyők a klasszikus analóg kijelzőket.

Az elmúlt években számos olyan gépkocsi került forgalomba, amelyeket már képernyőkkel szereltek fel, s azok tetszésünk szerint mutatják meg a sebességet, a motor fordulatszámát és a még megtehető utat. Ezek az eszközök már információkat adnak az időjárásról, az adott útvonalról, a forgalomról, zenéket játszanak le és megjelenítik a telefonhívásokat is, ha akarjuk. Azonban a gépkocsikba zsúfolt készülékek és funkciók egyre növekvő kihívást jelentenek a sofőröknek.

Az olyan beszállítók, mint a Continental, a Bosch, a Faurecia, a Valeo vagy a ZF mind saját rendszereket fejlesztenek. A Bosch érintéssel vagy beszéddel vezérelhető digitális vezetői rendszereket tervez, míg a ZF 2020-as koncepciójában egy 12 hüvelykes monitor jelenít meg minden információt. Egy öndiagnosztikai program 3D-grafika segítségével megmutatja, hogy hol van hibás alkatrész vagy rendszer. Egy külön kijelző jelzi az összes asszisztensrendszer aktuális állapotát. A ZF a megjelenítés leegyszerűsítésére összpontosít, azt szeretnék, hogy a sofőrrel való vizuális kommunikáció annyira intuitív legyen, amennyire csak lehetséges. A parancsok adása manuálisan vagy beszédvezérlésen keresztül történhet majd.


A ZF műszerfala egy szimulátorban
A Byton nevű kínai gyártó a jövő műszerfalát úgy írta le, hogy az egy 1,25 méter széles és 25 centiméter magas monitorból áll, amely érintéssel, gesztusokkal, arcfelismeréssel és hanggal egyaránt vezérelhető. A kormány közepén elhelyezett táblagép-számítógép információkat ad a gépkocsi sebességéről és állapotáról. Náluk a monitort három részre lehet majd osztani, s azon a videofilmek, a navigációs információk és egy egészségügyi program adatai egyaránt megjeleníthetők lesznek.


A Byton a januári CES-en mutatta be műszerfal-koncepcióját
A Daimler az új A osztályú modelljeiből teljesen száműzte az analóg képernyőket és a nyártól az utasok két egymás mellett elhelyezett 7 hüvelykes monitort nézhetnek. Sőt, felárért cserébe a Mercedes akár egy vagy két 10 hüvelykes kijelzőt is beépít az autóba. A monitorok külön megjelenítési üzemmódokkal rendelkeznek és külön konfigurálhatók. A Daimler fejlesztői két éven át dolgoztak a rendszeren, amihez nem csupán gyors processzorokra van szükség, hanem megfelelő válaszidőre - ez jobban számít, mint a megjelenítők mérete és a különböző üzemmódjai. Senki sem akar ma már másodperceket várni egy válaszra, annak valós időben kell érkeznie, ezért van szükség a megfelelő felépítésre és a természetes beszédvezérlésre. Fontos továbbá, hogy a frissítések automatikusan történnek.

Az egyelőre még kérdéses, hogy a sofőrök miként fognak reagálni a beszédvezérlésre. A jövő járműveiben valószínűleg a Sirihez vagy az Alexához hasonló modul teljesen elfogadott lesz. Erre mutat minden jelenlegi elképzelés, és ugyan az emberek az összes esemény 90 százalékát a szemeiken keresztül érzékelik, de elsődlegesen beszéddel kommunikálnak. A Mercedes rendszere egyaránt vezérelhető a kormány, a monitor és egy trackpad segítségével, viszont mindenki számára természetes segítséget jelentene a beszédvezérlés, amely egyre jobban elterjed majd.


A Mercedes inkább kis lépésekkel halad csak előre
A digitális képernyők rugalmasan konfigurálhatók és sokkal több információt tudnak megjeleníteni, mint az analóg mutatók. A jövő rendszerei ezt a két technikát - a beszédvezérlést és az érintőképernyőket - fogják valahogyan ötvözni. A digitális kijelzőkre szükség van az adatok megjelenítésére, ráadásul senki sem akar folyamatosan verbálisan információkat kapni. Az egy más kérdés lesz, hogy az autósok megszokják-e majd és ha igen, mennyire könnyen az új megoldásokat.

A következő lépcsőfokot az jelentheti, hogy a 2D-s képernyőket 3D-kijelzőkkel váltják ki. A Delphi egy olyan technikát fejlesztett ki, amely az úgynevezett több rétegű képernyőkre (MLD) épít - az ezeken megjelenített képek nagyon valósághűek. A digitális műszerek úgy jelennek meg rajtuk, mintha szinte ki akarnának ugrani a műszerfalból. Az első járműveket akár 3-4 éven belül is felszerelhetik a Delphi 3D-eszközeivel. A PSA - amelynek a tulajdonában van a Peugeot, a Citroën és az Opel márka - tudatosan döntött úgy, hogy egyszerűbbé teszi a kezelőfelületeket. A gyártók hagyományosan rendkívül sok információt mutatnak meg az autókban, például az olaj- és vízhőmérséklet mérőknek eddig bérelt helye volt a sofőr előtt, ők viszont csak a legfontosabb dolgok megjelenítésére összpontosítottak.