Bitcoin-nagyhatalommá váltak az északi országok

A titok nyitja, hogy Svédországban, Norvégiában és Izlandon olcsó és nagy mennyiségben érhető el a termeléshez szükséges áram.

A Northern Bitcoin nevű cég egy Frankfurt melletti ipari parkban rakta össze 110 négyzetméteres konténerét, amelyet 3 méter magas szögesdrót kerítéssel vett körbe. A vállalat itt 39 690 nagy teljesítményű processzor és bonyolult algoritmusok segítségével bitcoint termel. A chipek folyamatosan működnek és rendkívül sok áramot fogyasztanak. Miután az áram Németországban nagyon drága, így ez a kirendeltség csak egy tesztállomás a Northern Bitcoin számára. Az igazi központ Norvégiában van.

A kibervaluták termelésére felhasznált árammennyiség hatalmas. A Morgan Stanley elemzőinek becslése alapján 2018-ben a fogyasztás 130 terawattóra lesz, ez körülbelül Argentína teljes évi fogyasztásának felel meg és több annál, mint amennyit a globális elektromos autóágazat várhatóan 2025-ig elhasznál majd. Skandávia már a nagy kínai bitcoin bányász társaságok körében is egyre népszerűbb, főleg azóta, hogy az ázsiai állam egyre jobban szabályozza a tevékenységet. A skandináv államban az áramot 95 százalékban vízenergia segítségével állítják elő és ezáltal az áram nem csupán nagyon olcsó, de hosszú távon is rendelkezésre áll nagy mennyiségben.


A Bitmain nevű kínai cég svéd és norvég ökoáram-kapacitásokat keres, míg a helyi riválisa, a Canaan már tavaly szerződést kötött a Vattenfall nevű svéd energiaóriással. Olivier Roussy Newton, a Hive kanadai csoport alapítója a mostani helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy valóságos verseny zajlik és mindenki annyi áramot akar biztosítani magának, amennyit csak lehetséges. A Hive január óta Svédországban ethereumot termel.

A Hydrominer nevű cég az Alpokból származó vízenergiát használja és így egyetlen kilowattóra áram csak 5 eurócentbe kerül. Egyetlen megtermelt bitcoin költsége 1000 euró, ehhez jönnek még az eszköz- és egyéb költségek, ennek ellenére bőven megéri a projekt. Összehasonlításul: a Morgan Stanley elemzői úgy számoltak, hogy egy bitcoin termelési költsége 2500-5500 euró. Az energiaszolgáltatók nagy része támogatja a bitcoin bányászatot, vannak ugyanakkor kivételek is. Ilyen például az olasz Enel, amely azzal érvelt az elutasító álláspontja mellett, hogy a kibervaluták termeléséhez szükséges energia biztosítása nem illik a stratégiájába.

Izlandon szintén nagyon kedvezőek a feltételek, egyrészt rengeteg a természetes hőforrás, másrészt az alacsony hőmérséklet segíti a számítógépek hűtését. Egyre több vállalkozás települ a szigetre azért, hogy kihasználja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. Mindez pedig azt eredményezte, már többet fogyasztanak a bitcoint és más virtuális fizetőeszközöket termelő rendszerek, mint az összes háztartás együtt. A termeléssel párhuzamosan megjelent a bűnözés is, a szigetországban március elején 600 bitcoin bányász szervert loptak el.