Jöhet az európai DARPA?

Európai szakemberek szeretnék elérni egy közös európai kutatási ügynökség létrehozását.

A szakértők azt akarják, hogy az új létesítmény gyorsan, agilisen, kevés projektre összpontosítva és merészen reagáljon a különböző trendekre és az új technológiák megjelenésére. Az új hivatal gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államokban működő Defense Advanced Research Projects Agency-t (DARPA) másolná le.

A kezdeményezés legfontosabb támogatója André Loesekrug-Pietri vállalkozó, aki korábban egy technológiai alapot alapított és a francia védelmi miniszter tanácsadója volt. Az ötletét immár több mint száz európai kutatási és gazdasági szakértő karolta fel és a fő céljuk egy "német-francia diszruptív innovációs ügynökség" létrehozása. Az új intézmény neve Joint European Disruptive Initiative (JEDI) lenne, s egy új szintet jelenthetne a kutatásban és annak támogatásában.

Loesekrug-Pietri kijelentette, hogy a DARPA esetében ha a programok 20 százaléka eléri a célját, akkor a hivatal azt az álláspontot képviseli, hogy nem volt elég diszruptív. Az Európai Unió ugyan 80 milliárd eurót ad a kutatás támogatására, de ez a törekvés nem igazán sikeres. Ennek egyik oka, hogy az összeg túl sok projekt között oszlik meg, emellett túlzottan nagy a bürokrácia és feltűnően kevés az ellenőrzés. A cél az, hogy a JEDI esetében ne legyenek 150 oldalas beadványok és az engedélyek se 9 vagy 18 hónap után szülessenek meg. A döntési határidő legfeljebb 6 hét lenne. Néhány tucat programmenedzser kísérné és - ha szükséges - akár gyorsan le is állítaná az egyes projekteket.

Loesekrug-Pietri példaként említette, hogy a Prophesee nevű francia biotechnológiai startup az Európai Uniótól, a BPI francia befektetési banktól és a DARPA-tól egyaránt kapott támogatásokat, de kizárólag az amerikai ügynökség kérte a vállalkozás vezetőjétől azt, hogy rendszeresen számoljon be - az Amerikai Egyesült Államokban - a fejleményekről.

A vállalkozó hozzátette, hogy tudatosan csak azokon a területeken akarnak megjelenni, amelyeken nincsenek magánbefektetők. A célok között szerepel, hogy a programokból minél előbb prototípusok legyenek. Ehhez azonban az is kell, hogy az egyes fejlesztések és maguk a fejlesztők is viszonylag szabad kezet kapjanak a politikától. Amennyiben a folyamatokat egy minisztérium irányítja, akkor nem érdemes belekezdeni az egészbe.

Az új ügynökség gyorsan munkába állhat, hiszen 3-4 projektre már most is 40-60 millió eurót biztosítanak különböző alapítványok és német, illetve francia régiók és szövetségi tartományok. A kezdeményezés támogatói azt szeretnék, ha állami forrásokból 300 millió eurót sikerülne összegyűjteni és ezt az összeget éves szinten egymilliárd euróra növelnék. Az utóbbiból már 50-70 programot lehetne támogatni. A JEDI munkatársainak száma ugyanakkor nem haladná meg a 80-90 főt.

Németország és Franciaország szeretné előremozdítani az Európai Unióban a csúcstechnikákkal összefüggő kutatási tevékenységeket, ezért kidolgozott egy innovációs koncepciót. A javaslatok között szerepelt egy olyan hálózat létrehozása, amely az újszerű kutatási projekteket támogatná, s a lehetséges felfedezéseket felügyelné egészen a termékké válásig és a piaci bevezetésig. Emellett az EU szerepet vállalna az újszerű technológiák kutatási finanszírozásában is.