Az internetet veszélyezteti az európai uniós szerzői jog reformja

Az Európai Parlament a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról tárgyal.

Az olasz Wikipédia hétfőn elérhetetlen volt. Az ok: az oldal így tiltakozott a kiszivárgott változtatások ellen. A felhasználók csak egy szöveget olvashattak, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy ha az elképzelések megvalósulnak, akkor a népszerű online lexikon is nagyon nehéz helyzetbe kerülhet vagy akár meg is szűnhet. Az indoklás alapján, ha a tervezett javaslatokat elfogadják az európai parlamenti képviselők, úgy gyakorlatilag lehetetlenné válik majd például egy újságcikk megosztása a közösségi portálokon vagy egy adott cikk felkutatása az online keresők segítségével.

A módosításokat bírálók úgy vélték, hogy leáldozhat a mémeknek és a remixeknek is, s az egyes platformok már a tartalmak linkeléséért is komoly összegeket fizethetnek majd. A Wikipédia és annak létrehozója, Jimmy Wales a tervezett változtatások egyik legkeményebb bírálója, így érthető, hogy Wales aláírása szerepelt egy nyílt levélen is. A dokumentumot aláírta még Vint Cerf, Sir Tim Berners-Lee, Brewster Kahle, az Internet Archívum alapítója; Bruce Schneier IT-biztonsági szakértő, Joichi Ito, az MIT Media Lab igazgatója; Mitch Kapor, a Lotus Development Corporation és az Electronic Frontier Foundation alapítója, illetve Mitchell Baker, a Mozilla vezetője.

A tervezetnek különösen a 11. és a 13. pontját bírálták sokan. A 13. pont alapján a honlapok üzemeltetői kötelesen lennének megvizsgálni a feltöltött tartalmakat, hogy azok nem sértik-e a szerzői jogokat. Ennek alapján a közösségi portálokat kényszeríteni lehetne arra, hogy minden egyes bejegyzést górcső alá vegyenek. Ez csak szűrők segítségével lenne lehetséges, ami egy drága és időigényes folyamat. A 11. pont pedig kimondaná, hogy az online platformok kötelesek díjat fizetni a kiadóknak, ha azok tartalmaira mutató hivatkozásokat tesznek közzé. A cél az, hogy az internetezők a híreket eredetileg megjelentető oldalakat keressék fel.

A kritikusok szerint mindez gyakorlatilag egy linkadót jelentene. A tervezetben viszont nem határozták meg konkrétan, hogy mi az a link, így a kormányok arra is felhasználhatnák a szabályozást, hogy korlátozzák a világhálón a véleményszabadságot. Az ellentábor viszont azzal érvelt, hogy így még jobban kiszűrhetővé válnak az álhírek. Amennyiben az Európai Parlament megszavazza a reformot, akkor a tervezet az Európai Unió Tanácsa elé kerül. Amennyiben azt az akadályt is sikerrel veszi a csomag, úgy a törvénymódosítást a tagországok kötelesek lesznek átültetni a nemzeti jogrendszerükbe.