Ősi galaxisok vesznek körül minket

Eközben pedig a rendkívül távoli példányokról is szép fotót állítottak össze.

Amerikai csillagászok egy csoportja közzétette munkájának eddigi eredményeit, amelyből kiderül, hogy a Tejútrendszert körülvevő, minket kísérő halovány galaxisok a legősibb példányok közé tartoznak. A következtetés rendkívül fontos és izgalmas a szakemberek számára, hiszen ezzel komoly előrelépést tudtak elérni.

A közlemény szerint a Segue-1, a Bootes I, a Tucana II és az Ursa Major I valóban a legkorábban megalakult galaxisok közé tartozik, ezek korát ugyanis 13 milliárd évre becsülik. Kiemelik, hogy ezen halovány példányok a kozmikus sötét korban jöttek létre, a többiek pedig néhány 100 millió évvel később keletkeztek, amikor az Univerzum korai időszakában, alig 380 ezer évvel az ősrobbanást követően létrejött hidrogénatomokból álló gáz lehűlt és a sötét anyag jóval masszívabb szerkezetét hozta létre. A csapat által korábban kidolgozott modell megerősített ezt a megfigyelést, az pedig már a hab a tortán, hogy erre a közvetlen szomszédságunkban figyeltünk fel. Az első csillagok által kibocsátott intenzív ultraibolya-sugárzás ionizálta a meglévő hidrogénatomokat, ez pedig akadályozta a lehűlést és a további galaxisok létrejöttét, így több milliárd éven át nem is keletkeztek további példányok – ezt követően azonban a sötét anyag szerkezete annyira masszívvá vált, hogy még az ionizált gáz is lehűlhetet, újból beindítva a folyamatot.


A Hubble űrteleszkópért felelős csapat eközben egy új képet tett közzé a világhálón, amelyen összesen 15 ezer galaxis kapott helyet. A csaknem három évtizede szolgáló eszköz nem egyedül dolgozott ezen a felvételen, hiszen több felszíni egységgel együtt figyelte meg az égboltot, a kiegészítő információkat felhasználva pedig létrejöhetett a Hubble Deep UV Legacy Survey legújabb felvétele, amely főként a Hubble infravörös tartományban felhasznált képességeire támaszkodik. A több hullámhosszon rögzített adatok kombinálása révén 12 ezer különböző galaxist figyelhetünk meg, amelyekben aktív csillagképződés zajlik, mégpedig egy 11 milliárd éves folyamaton keresztül.

Ezzel a csillagászok még részletesebben tanulmányozhatják a csillagképződést, annak főbb jellemzőit és különálló időszakait.