Az embernek kell kordában tartania a mesterséges intelligenciát

Az embernek kell kordában tartania a mesterséges intelligenciát

2018. szeptember 17. 16:06, Hétfő
Kereshet pénzt egy önálló, például festeni tudó gép? És fordítva, mennyire tudja az emberi agyat emulálni egy számítógép? A berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállítás (IFA) kapcsolódó rendezvényén a szakértők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen a mesterséges intelligencia valódi természete. Abban egyetértés volt, hogy az ember határozza meg azt, hogy a gépek hogyan fejlődjenek tovább, s az is egyértelmű volt, hogy a gépeket és azok fejlődését világos határok közé kell szorítani.

A konferenciát Garri Kimovics Kaszparov nyitotta meg, akinek 1997 májusában az IBM Deep Blue volt az ellenfele. A nem mindennapi megmérettetés 1997. május 11-én ért véget és az IBM Deep Blue végső sikerét hozta. A nemzetközi nagymester, korábbi sakkvilágbajnok kiemelte, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy a gépek egyre több feladatot fognak átvenni tőlünk és ott egészítik majd ki az embereket, ahol hiányosságaik vannak. A gépek ugyanakkor sosem lesznek tökéletesek és az emberek feladata lesz annak kitalálása, hogy hol tudják pótolni az intellektusukkal és a megérzéseikkel a gépek gyengeségeit.


Az utóbbiakból pedig van bőven, hiszen - minden előrelépés ellenére - hiába tudják például a mesterséges intelligencia rendszerek a mintafelismerésnek köszönhetően automatikusan azonosítani egy felhasználó Facebook-barátait, ha egy napszemüveg vagy baseballsapka már drasztikusan lecsökkenti az azonosítás pontosságát. E dolgok kiküszöbölésén túl nagyon nehéz lesz megtanítani a számítógépnek az érzelmi intelligenciát, pedig arra Elisabeth André, az Augsburgi Egyetem vezető professzora szerint mindenképpen szükségük lesz, ha meg akarják érteni az embereket. Ahhoz, hogy gépek és emberek csapatban tudjanak dolgozni, sok képességgel kell rendelkezni, az egyik legfontosabb pedig a másik érzelmeinek felismerése.

Az emberek az érzelmeket többek között a mimikából olvassák ki. Azt, hogy mit jelentenek az emberi érzelmek, informatikusoknak kell megtanítaniuk a gépeknek. Ez hosszadalmas és fáradságos munka. André és a kollégái erre a célra egy szoftvert fejlesztettek ki, amely képeket elemez a néha nem túl világos testjelek után kutatva. Azonban az empátia sokkal többet jelent annál, minthogy felismerjük az arckifejezéseket.


Trent McConaghy, a blokklánc technológia úttörője és az OceanProtocol, valamint a BigChain DB társalapítója olyan mesterséges intelligenciáról álmodik, amely képes képeket festeni, majd a kriptovaluták segítségével önállóan értékesíteni. Amennyiben ez megvalósulna és elegendő vevő lenne ezekre az alkotásokra, akkor hamarosan köszönteni lehetne az első mesterséges intelligencia-milliárdost is. Ő például hiszi, hogy egy napon önállóan közlekedő taxik és teherautók flottái kereshetnek pénzt. Az így keletkező nyereség szétosztható lenne az emberek között, mint alapjövedelem.

Hasonlóan utópisztikus világképet festett le Robin Hanson brit író és gazdaságkutató, aki azt javasolta, hogy az emberi agyat emulálni kellene a számítógépekre. Ezek a modellek ugyan csak számítógépes szimulációkként léteznének, de a művészvilágban továbbra is úgy viselkednének, mint az emberek. Ugyanakkor Hanson elismerte, hogy egy ilyen technológia kifejlesztése és tökéletesítése akár több évszázadba is telhet.


Kaszparov szerint hiba tökéletességet elvárni a gépektől, bőven elég, ha jobban teljesítenek az embereknél

Wendell Wallach, a Yale Egyetem professzora kitért a harci robotokra és hangsúlyozta, hogy a gépeknek sosem szabadna emberek életéről és haláláról dönteniük. A szakértő évek óta foglalkozik az etika és a morál kérdésével a mesterséges intelligenciával összefüggésben. Wallach kifejtette, hogy az emberek őrültek lennének, ha erre az ösvényre lépnének, az autonóm fegyverrendszerek ugyanis olyan saját célokat határozhatnának meg, amelyeket a fejlesztőik nem láttak előre. A végkövetkeztetés szerint a legfontosabb az, hogy a mesterséges intelligencia és a gépek esetében mindig az embereknél maradjon az irányítás, akkor is, ha a robotok és az algoritmusok egyre több feladat elvégzését veszik át tőlünk. Kaszparov rámutatott, hogy könnyen lehet, hogy végül ez lesz az emberiség legnagyobb feladata.

Listázás a fórumban