Hatalmas folyók voltak a Marson

Ezek pedig több milliárd évig kitartottak, miközben a légkör lassan elszivárgott.

Az elmúlt néhány nap során egyszerre több hír is befutott a NASA háza tájáról, ezek pedig új eredményeket, illetve javaslatokat is felsoroltak. A Mars kapcsán kutatási fejleményeket, a Neptunusz holdját illetően pedig egy esetleges új küldetést ismertethetünk.

Az már március elején nyilvánosságra került, hogy egy gyors számítógépváltás után újraindult a Curiosity, így a helyszíni megfigyelés is folytatódhatott. A marsjáró eddigi adataira támaszkodva csaknem egyszerre két kutatás is napvilágot látott, ezekben pedig egyrészt arról olvashattunk, hogy a hidrogénben gazdag légkör lehetővé tette az élet megjelenését, illetve annak megmaradását, ez ugyanis még a fokozatos elvékonyodás és elszivárgás közben is megfelelő körülményeket biztosított ehhez, másrészt pedig az is kiderült, hogy a bolygón nemcsak hatalmas folyók voltak, de ezek igencsak hosszú ideig megmaradtak, és nagyjából 1 milliárd évvel ezelőttig jelen voltak a felszínen, ráadásul úgy, hogy nemcsak rövid ideig, a marsi nap legmelegebb periódusában közlekedtek tovább.

A Curiosity mindkét kutatáshoz fontos helyszíni adatokat szolgáltatott, amit szimulációk és számítógépes modellek alkalmazása egészített ki. A szakemberek még nem egészen biztosak abban, hogy mi magyarázza a vékony légkör ellenére is kitartó nagy esőzéseket, valamint a folyók megmaradását, itt ugyanis lehetőségként merül fel, hogy a klímamodellek nem helytállóak, de az is lehetséges, hogy az atmoszféra lassú evolúcióját, esetleg a Naprendszer belső régiójának kronológiáját nem ismerjük teljes egészében. A marsjáró mindenesetre tovább folytatja a munkát, a Sharp-hegy lassú megmászása alatt az eltérő rétegek további érdekes részletekre világíthatnak majd rá, de fontos lesz az újabb NASA-eszköz megérkezése, amely jövő nyáron indulna el és a Jezero-kráterben érné el a felszínt. A klíma részletesebb története révén választ kaphatunk majd a megmaradt kérdésekre, ezzel pedig azt is jobban megértenénk, hogy az eltérő bolygókon miként jelenhet meg és maradhat meg az élet, illetve annak alkotóelemei.

A NASA eközben a Neptunusz holdjára is küldetést indítana, mégpedig Trident néven. Az olcsónak szánt eszköz a Vénuszt, a Jupiter Io névre keresztelt holdját, valamint magát a Neptunuszt is megfigyelné, mielőtt átrepülne a Triton felett – választ keresve az élet ottani jelenlétével kapcsolatos kérdéseinkre.