Vajon mennyire lehet sikeres egy európai DARPA?

A kontinensünkön egyre inkább megfogalmazódik az igény arra, hogy létre kellene hozni az amerikai katonai kutatási hivatal európai megfelelőjét.

A Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege. 1958-ban alapították a Szputnyik-1 felbocsátása után azért, hogy az USA megőrizhesse technológiai fölényét az ellenfeleivel szemben. A DARPA az évtizedek során részt vett az ARPANET, a Berkeley UNIX (BSD) valamint a TCP/IP protokollok kifejlesztésében. Érthető, hogy Európában sokan szeretnék lemásolni.

"A mai DARPA egy 60 éves fejlesztés eredménye. Az alapötlet olyan új területek feltérképezése volt, amelyekre a kutatásokat összpontosítani lehet. Ez természetesen lemásolható, a kérdés csak az, hogy mi a cél. A mi hivatalunk esetében a nemzetbiztonság volt. A katonai és a polgári innováció szigorú szétválasztása természetesen megvalósítható." jelentette ki Brian Pierce, a hivatal igazgatója.


"Az USA energiaügyi minisztériuma például 9 évvel ezelőtt megalapította az Arpa-E energiakutatási ügynökséget. De van egy fontos különbség: a DARPA esetében állami szervezetekről van szó, amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek és készek a fejlesztéseinket alkalmazni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy van egy ügynökségen belüli piac. Az Arpa-E esetében viszont minden egyes alkalommal felmerül a kérdés, hogy vajon lesz-e olyan vállalat, amely használni fogja a kifejlesztett technológiát" -

A DARPA első embere hozzátette: a missziójuk mindig is az volt és ma is az, hogy megakadályozzák, hogy más országok a technológiai fejlesztéseikkel meglepjék az Amerikai Egyesült Államokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapkutatásaikból automatikusan kialakulnak a kereskedelmi felhasználási lehetőségek is, vagyis az eredményeik a polgári életben is alkalmazhatók. S mindez természetes módon van így, tehát nem kell kifejezetten civil alkalmazási lehetőségeket keresniük.

Pierce kifejtette, hogy ha valaki egy új ügynökséget akar létrehozni, akkor meg kell indokolni, hogy miért van arra szükség. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy a meglévő állami hivatalok és szervezetek azt mondják: a kormány adja inkább nekik a pénzt. Egy új hivatalt nem csupán létre kell hozni, de meg kell indokolni az intézkedést és később meg kell tudni védeni a kritikákkal szemben.


"A szakemberek általában 4-5 évig vannak nálunk. Akadnak, akik olyan ponton vannak a karrierjükben, amikor bizonyos dolgokat el akarnak érni és frusztráltak amiatt, mert a jelenlegi munkahelyeiken ez nem sikerül nekik. Az ő számukra a DARPA lehetőséget kínál az ötletek projektekbe öntésére és egyszerű elindítására. Ugyanakkor a 4-5 éves ciklus azt jelenti, hogy minden évben kicserélődhet akár a projektmenedzsereink egynegyede is. De ez segíthet abban, hogy mindig új dolgokkal foglalkozzunk és vonzó azok számára, akik készek kockáztatni. Ez megteremti annak a lehetőségét, hogy ne csupán evolúciós fejlesztéseket valósítsunk meg, de forradalmaikat is" - szögezte le a szakember.

Az európai DARPA létrehozása már tavaly júniusban felmerült. A kezdeményezés legfontosabb támogatója André Loesekrug-Pietri vállalkozó, aki korábban egy technológiai alapot hozott létre és a francia védelmi miniszter tanácsadója volt. Az ötletét immár több mint száz európai kutatási és gazdasági szakértő karolta fel és a fő céljuk egy "német-francia diszruptív innovációs ügynökség" létrehozása. Az új intézmény neve Joint European Disruptive Initiative (JEDI) lenne, s egy új szintet jelenthetne a kutatásban és annak támogatásában.

Németország és Franciaország már korábban kidolgozott egy innovációs koncepciót. A javaslatok között szerepelt egy olyan hálózat létrehozása, amely az újszerű kutatási projekteket támogatná, s a lehetséges felfedezéseket felügyelné egészen a termékké válásig és a piaci bevezetésig. Emellett az EU szerepet vállalna az újszerű technológiák kutatási finanszírozásában is.