A tévé és a PC is gátolja a kikapcsolódást

A kiégés betegségeknek számos okuk van, de nem kizárólag a stresszre vezethetők vissza.

"A kiégés szindrómát gyakran félremagyarázzák vagy félreértik, ami komoly probléma. Eleve már az gondot okoz, hogy sokan úgy vélik, csak az éghet ki, aki kemény szellemi munkát végez, például a menedzserek. Holott ez egyáltalán nem igaz. Gyakori például, hogy a családtagjaikat ápoló személyeket vagy akár az ügyfélszolgálati munkát végzőket is kizárják a kiégésre hajlamos emberek közül, pedig ők sokszor sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve, mint a felsővezetők és éppen ezért ilyen szempontból veszélyeztetettebbek is." - nyilatkozta Andreas Wahl-Kordon pszichiátriai és pszichoterápiás szakorvos.

"A kiégés szindrómát napjainkban még nem ismerik el önálló betegségként, de az Egészségügyi Világszervezet 2022-től már másképpen fogja kezelni és egyértelműen elkülöníti majd például a depressziótól, amellyel mind a mai napig összetévesztik. Ez egyébként nem véletlen, mert a depressziót és a kiégést számos hasonló vagy egyező tünet jellemzi, ilyen többek között a kedvetlenség és az állandó kimerültség. Ugyanakkor a kiégés megmutatkozhat szorongásos rendellenességekben is, amelyek viszont nem jellemzők a depresszióra. A kiégett emberek állandóan ingerlékenyek, míg a depressziósokra általában ez nem igaz. Az öngyilkossági gondolatok és az önértékelési zavarok pedig inkább a depressziósokra jellemzőek, a kiégett személyekre nem. A kiégésből bármikor lehet depresszió, de akár szorongásos rendellenesség vagy függőség is kialakulhat" - hangsúlyozta Andreas Wahl-Kordon.


A pszichiátriai és pszichoterápiás szakorvos hozzátette, hogy a kiégésre három tünet jellemző: a lelki és fizikai kimerültség, a csökkent teljesítmény és az állandóan cinikus magatartás az aktuális munkával szemben. Egy-két hét nyaralás, szabadság segíthet a dolgon, de ha valaki nem tudja magát kipihenni ennyi idő alatt, az már komoly figyelmeztető jel. Aki ezt tapasztalja, annak sem kell egyből szanatóriumba vonulnia, néha az is elegendő, ha csak néhány hétre betegszabadságra megy. Sokan maguktól is észlelik, hogy valami nincs rendben velük. Az viszont még nem igazán jellemző, hogy a munkaadók küldenék el kivizsgálásra vagy pihenni az alkalmazottaikat.

Az orvosigazgató szerint a jóga- vagy relaxációs gyakorlatok segíthetnek és figyelni kell az egészséges táplálkozásra, valamint a rendszeres pihenésre is. Továbbá nagyon fontos, hogy a televízió és a számítógép gyakorlatilag "pihenésgyilkos" megoldások, amelyeknél az emberek passzív magatartásba menekülnek és ezek a készülékek lehetőséget kínálnak a stressz további megélésére. Egy könyv olvasása, egy séta vagy a barátokkal, illetve a családtagokkal való beszélgetések sokkal inkább segítenek a stressz feldolgozásában.

Szintén fontos, hogy a stressz önmagában és közvetlenül nem okoz kiégést. Sőt, az akut stressz először nagyobb teljesítményre ösztönzi a felhasználókat. Éppen ezért nem is veszélyezteti az egészséget, hanem ellenkezőleg: jó dolog és kifejezetten hasznos, ha egy probléma megoldásáról van szó. Amennyiben a problémát sikerül megoldani, úgy a stressztünetek el is múlnak. A gond a tartós, krónikus stressz, amelynek testi következményei is vannak, például az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, s a cukorbetegség. Ez a stressz elsősorban munkahelyi körülmények miatt alakul ki, ilyen szituációktól szenvednek például a közép- és a felső vezetők.

"A kiégés betegségek napjainkban gyakoribbak. Ennek oka, hogy egyre többen élik meg a növekvő bizonytalanságot. Ma sokkal nagyobb nyomás nehezedik az emberekre, mint 30 évvel ezelőtt. Sok jól képzett szakember nem tudja megteremteni a saját otthonát és folyamatosan attól fél, hogy elveszíti az állását. Ez a bizonytalanság állandó stresszhez vezet, amely mind fiziológiai, mind pszichológiai hatásokkal jár és aláássa a munkahelyi rugalmasságot is" - szögezte le a szakértő.