Kitart a digitális adó mellett Francia­ország

Washington megpróbált nyomást gyakorolni az országra, de nem járt sikerrel. Büntetővámok bevezetését fontolgatják.

A francia kormány után a francia szenátus is elfogadta a digitális adóról szóló törvénytervezetet. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter még a szenátusi voksolás előtt azt hangsúlyozta, hogy a csomag összhangban áll a nemzetközi megállapodásokkal és emlékeztetett rá, hogy az egyes országok adóügyekben szuverén módon dönthetnek.

Robert Emmet Ligthizer amerikai kereskedelmi megbízott bejelentette, hogy Donald Trump elnök vizsgálatot rendelt el. Mindez oda vezethet, hogy az Amerikai Egyesült Államok új büntetővámokat vethet ki a francia termékekre vagy más, a kereskedelmet korlátozó intézkedéseket hozhat. Emellett az USA akár a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) is eljárást kezdeményezhet Franciaország ellen. Lighthizer meg fogja vizsgálni, hogy a digitális adó hátrányosan érintheti-e az amerikai vállalatokat. Az amerikai elnök álláspontja az, hogy miután a digitális adó elsősorban az amerikai társaságok ellen irányul, ezért tisztességtelen. A kereskedelmi megbízottnak azt is tanulmányoznia kell, hogy az új törvény diszkriminatív-e vagy aránytalan-e.

Lighthizer már el is indította az eljárást az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 301-es fejezete alapján. A megbízott ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány a kérdésben továbbra is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) akar megállapodást kötni, mert egy ilyen egyezmény megoldhatja az egyre jobban digitalizálódó világgazdaság problémáit.

Jennifer McCloskey, az ITI nevű technológiai lobbicsoport alelnöke, Chuck Grassley, az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának republikánus elnöke és Ron Wyden demokrata szenátor elítélték a francia intézkedést. A két politikus üdvözölte a kereskedelmi megbízotti eljárás elindítását, míg McCloskey arra mutatott rá, hogy a vizsgálatot a nemzetközi együttműködés szellemében kell lefolytatni.

Az új adó 30 piaci szereplőt érinthet, köztük az amerikaiak mellett kínai és francia cégeket is. A francia parlament alsóháza áprilisban szavazta meg a digitális adó bevezetését. Az új digitális adó minden olyan óriáscéget sújt, amelyek digitális tevékenységből származó éves bevétele legalább 750 millió euró, míg Franciaországban több mint 25 millió euró. A kiszabott adó 3 százalékos, az online szerzett reklámbevételekre vonatkozik és visszamenőlegesen, január elsejétől hatályos. Washington már akkor is diszkriminatívnak tartotta az adót az olyan nemzetközi vállalkozásokkal szemben, amelyek székhelye az Amerikai Egyesült Államokban van.