Túl kevés a technológiai befektetés Európában

A világszerte technológiai kutatásokra kiadott összegek csupán nyolc százaléka származott a kontinensről.

A McKinsey Globális Intézet (MGI) a legújabb kiadványában többek között azt írta, hogy a kontinens könnyen elveszítheti a fontos technológiák kifejlesztésének területén a Kínához és az Amerikai Egyesült Államokhoz való felzárkózás esélyét.

Az intézet 250 globálisan vezető technológiai vállalat kutatási és fejlesztési kiadásait vizsgálta meg, s megállapította, hogy csupán az összegek 8 százaléka származott európai cégektől. Ugyanez az arány Kína esetében 11, míg az Amerikai Egyesült Államokéban 77 százalék volt.

A tanulmány készítői rámutattak, hogy ezen a területen az egyes országok közötti egyenlőtlenségek az elmúlt években jelentős mértékben nőttek. Így például az elmúlt öt évben a globális kutatási kiadások területén az európai vállalkozásokhoz köthető összegek aránya 2 százalékkal csökkent, míg az amerikaiaké 2 százalékkal, a kínaiaké pedig 6 százalékkal emelkedett.

A 250 legnagyobb autóipari vállalat esetében Európa társaságai a kutatási befektetések 53 százalékát biztosították. S hasonló a helyzet az alapkutatások területén is, ahol a kontinens továbbra is vezető maradt. A legnagyobb hiányosságok a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésekor mutatkoztak meg.

A szakértők azt javasolták, hogy Európa jobban összpontosítsa az erőit, például hozzon létre egy innovációs alapot. Emellett az eddiginél több befektetési eszköz generáláshoz olyan beruházási szereplők számára is lehetővé kellene tenni a kockázatitőke-piacon való megjelenést, mint a nyugdíjalapok.

Márciusban az derült ki, hogy a befektetők továbbra is bíznak az európai startupokban. Az Ernst & Young 2019-es európai startup-barométere szerint tavaly a beruházók 21,3 milliárd eurót invesztáltak a kontinens vállalataiba. Ez rekordösszeg, amely 11 százalékkal volt nagyobb a 2017-esnél. Európa startup-fővárosa London, az ottani cégek 5 milliárd euróhoz jutottak a befektetőktől, ez 3 százalékos növekedés volt a 2017-es összeghez képest. A második helyet Berlin (2,6 milliárd euró), míg a harmadikat Párizs (2,5 milliárd euró) szerezte meg. Emellett a kontinensen nőtt az unikornis, vagyis az egymilliárd dollárnál többet érő startupok száma.