Google - eleinte a hétfők túlélése volt a cél

A webes konszern részben elveszítette az eredeti imázsát, de bizonyos elvei megmaradtak.

"A feleségem akkor a Stanford Egyetemen dolgozott. Santa Barbara és a Szilícium-völgy között ingáztunk, de ebbe egy idő után belefáradtunk. Olyan munkahelyet akartam keresni magamnak, amelyhez repülő helyett kerékpárral is el tudok jutni. Egymástól függetlenül két barátom említette a Google-t. A cég nem volt ismeretlen előttem, mert már 1998 vége óta használtam a szolgáltatásait. A megalkotott kereső akkoriban vírusként terjedt el, mert világos volt, hogy jobb, mint a többi hasonló megoldás. Amikor találkoztam a társaság két alapítójával, akkor az első beszélgetésen szó sem volt a pénzről. Mások álmokról, víziókról beszéltek, Larry Page és Sergey Brin viszont nem tudták, hogy miként fognak pénzt keresni, de műszakilag teljesen képben voltak. Úgy gondoltam, hogy egy éven belül megoldom a Google hálózati problémáit, majd eldöntjük a feleségemmel, hogy Európába térünk vissza vagy Santa Barbarába megyünk. De gyorsan világossá vált a számomra, hogy esélyem nyílik arra, hogy valami valóban fontosat tegyek. Még egy év múlva sem volt üzleti modellünk, de a feladat túl izgalmas volt ahhoz, hogy egyszerűen elmenjek. Az egész őrületes volt. Akkoriban egy célunk volt, hogy túléljük a hétfőket. Akkor volt ugyanis a legnagyobb az internetforgalom. Sok embernek nem volt még otthoni internethozzáférése, ezért ahogy beértek hétfőn az irodájukba, onnan használták a Google szolgáltatásait. Minden hétfőn a korábbihoz képest 5-10 százalékkal nőtt az online forgalom. Néha 12 és 14 óra között hibajelzések bukkantak fel, mert a rendszer nem bírta a felhasználói rohamokat. Aki egyszer kipróbálta a Google-t, az utána nem használt más keresőt. De az, hogy a platform nagy siker lesz, csak 2003 után lett világos a számomra, amikor bevezettük az Adwords modellt és kezdtünk pénzt keresni. De ezek nem volt nagy összegek, én például az akkori egyetemi béremnek az egyharmadát kerestem meg. A bérlehetőségek korlátozták az új munkatársak toborzását is. Akkoriban azt gondoltam, hogy soha nem lesz szükségünk 100, vagy maximum 200 dolgozóra. S persze a kutyákra, amelyek a kezdetektől ott voltak. Azóta a Google kutyás vállalat, a macskák tilosak. Még a központunkban lévő kávézót is a kutyámról neveztük el Yoshka Cafénak" - emlékezett vissza a kezdeti időkre az 54 éves Urs Hölzle, a Google műszaki vezetője, aki 1999 óta a vállalat alkalmazottja. Ő volt a konszern nyolcadik munkatársa.

A menedzser elismerte, hogy nagyon tartott attól, hogy a startupból óriáscéggé való átalakulás során nem veszik-e majd el a Google eredeti hangulata. A legtöbb társaság elbukik, mert a belső kultúra már nem működik. Ennek oka, hogy az egyes részlegek egymással harcolnak és emiatt belső verseny alakul ki. Pedig az együttműködés fontos és ha történik is egy hiba, akkor abból tanulni akarnak és nem pedig valakire rátolni a felelősséget. Ettől függetlenül elkerülhetetlen volt, hogy a Google - a növekedésével párhuzamosan - elveszítse a barátságos és laza imázsát. Ez különösen Európában volt igaz és ezzel Hölzle is valahogy mindig tisztában volt. Európában ugyanis nincs olyan vállalat, amely nagy és eközben jó is.

"Európában egyébként sok a jó ötlet, de a lényeg mindig az, hogy azokat miként valósítják meg és az eredeti ötlet mennyire veszik majd el a bürokrácia útvesztőjében. De azt lehet mondani, hogy az EU a szabályozások területén globális vezetőnek számít, Németország pedig Európán belül úttörő. Ezért is van az adatvédelmi központunk Münchenben" - fejtette ki az üzletember.

Hölzle rámutatott, hogy a Chrome, a Gmail vagy az Android fejlesztésekor sem voltak az elsők között az adott területen. Most a felhőszolgáltatások esetében is hasonló a helyzet, de jobb a kiindulási pozíciójuk és a piac is nyitott. A globális IT-folyamatok körülbelül 90 százaléka még nem a felhőben fut. A felhőkörnyezet egy 20 évente egyszer megjelenő esély a vállalkozások számára. A mostani helyzet az IT világában az 1990-es években bekövetkezett áttörésre emlékezteti. Vagy az ipari forradalom kezdeteire, amikor minden cég maga termelte meg a szükséges árammennyiségét. A felhőkörnyezetek elterjedése ahhoz hasonlítható, mint amikor megjelentek az első áramhálózatok. A még nagyobb előnye viszont az innovációs rátában lesz megfigyelhető.

"A fogyasztók 1995 óta egy egységes platformmal, az internettel rendelkeznek. Mindenkinek azonos feltételek voltak. Szoftverfejlesztőként - minimális kockázatok mellett - kiadhatok egy frissítést vagy akár egymilliárd emberhez is eljuttathatok új terméket. Kit érdekel, ha az iPhone éjszaka frissítést kap? De a társaságok nem akarnak frissítéseket, mert kiderülhet, hogy a rendszer utána már nem működik. Ráadásul minden vállalat egyedülálló. Mi viszont a felhőkörnyezetben minden vállalkozásnak ugyanazt a platformot akarjuk kínálni. Ezáltal a szoftverkészítőknek ugyanolyan egyszerű lesz a cégekkel való üzleti kapcsolatépítés, mint a fogyasztókkal, ez pedig teljesen meg fogja változtatni az ipart" - ecsetelte Urs Hölzle.