Módosítani kell a web finanszírozási modelljét?

A világhálóra egyre több ember és eszköz csatlakozik, folyamatosan nő a fogyasztott tartalom, ami növeli az áramszükségletet. Mindez hosszú távon nem lesz fenntartható.

Peter Sanders informatikus, a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) professzora azt kutatja, hogy a különböző internetes szolgáltatások növekvő áramszükséglete miként „szelídíthető meg” algoritmusok segítségével. Minderre nagy szükség van, hiszen a napjainkban egyre népszerűbb stream-szolgáltatások rendkívül nagy adatmennyiséget termelnek. A Google legújabb platformja, a Stadia például óránként akár 20 gigabájtot is "eltüntethet", de a "korlátozott adatfelhasználás" opció bekapcsolásával az adatmennyiség még mindig óránként 4,5 gigabájt. A funkció beállítása esetén a Red Dead Redemption 2 játékban eltöltött 60 óra 270 gigabájtot emészt fel.

"Az internetnek azért van szüksége növekvő mennyiségű energiára, mert egyre fontosabb lesz. A használati idő az elmúlt években folyamatosan nőtt. Az eszközök hosszabb ideig működnek és ezzel párhuzamosan olyan szolgáltatásokat használunk, amelyek nagy sávszélességet igényelnek. Az utóbbiakra jó példák a videostream-ajánlatok. S ezeknél nem csupán a szoftverek fogyasztanak sok áramot, hanem a számítógépközpontok IT-infrastruktúrája is, elég csak a szerverekre gondolni. Különösen az olyan platformok fogyasztanak sok áramot, mint a Netflix és a Google Stadia."

"Szintén sok áramot emészt fel az okostelefonok vagy a televíziók gyártása. Minél nagyobbak a kijelzők, annál nagyobb felbontásúak, így több sávszélességre van szükségük és annál több áramot fogyasztanak a szervercentrumok. Ugyanakkor az áramigény csökkenthető is. A Google például az egyik végzősünk bevonásával hatékonyabbá tette a Google Térkép útvonaltervezőjét, ezáltal az alternatív útvonalakra vonatkozó javaslatok valós idejűek lehetnek. A nagyobb hatékonyság egyúttal - közvetett módon - hozzájárult az autók szén-dioxid-kibocsátásnak csökkentéséhez is. Mindettől függetlenül az olyan cégek, mint a Google csak ritkán engednek bepillantást a lapjaikba. A webes óriáscég keresője vagy a YouTube erősen optimalizált. Ennek oka, hogy érdek a költségek csökkentése és az, hogy új funkciókkal még több ügyfelet szerezzen a társaság" - ecsetelte a szakember.

Peter Sanders hozzátette, hogy napjainkban már vannak olyan szabadon elérhető szoftverek, amelyek nagyon hatékonyan működnek és minden célra alkalmazhatók. De a vállalatoknak ezeket a programokat használniuk is kellene, s jelenleg ez nem igazán valósul meg. A professzor egy példán keresztül más jelenségre is rávilágított. Sokáig az volt az álláspont, hogy a gőzgép lehetővé tette a szén minden korábbinál hatékonyabb elégetését. De ezáltal kezdett a szénfogyasztás igazán elterjedni. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a hatékonyság növelése a megfelelő út.

Ugyanerre egy másik példa, hogy a stream-platformok mellett mindig azzal érvelnek, hogy nincs szükség adathordozókra és csomagolásra, ráadásul kevesebb hardver (PC, konzol) kell. Ezzel szemben a számítógép-központok sokkal több áramot használnak fel, ha többen játszanak. De nagyon nehéz megállapítani vagy mérni a megtakarítások és a fogyasztás közötti egyensúlyt.

"Úgy gondolom, hogy a tiltás vagy a szabályozás nem megoldás, a szén-dioxid-adó viszont lehetne az. A stream-csomagok nagyon olcsók, azok áránál lenne mozgástér. Másrészt segíthetne a szoftverek energiahatékonyság alapú osztályozása is. Így például a Netflix lehetne egy A++ szolgáltatás, mert ökoáramot használ és a szerverek hőjét a távfűtőhálózatba vezeti be. A stream-ajánlatokról való lemondás nem fog menni, de a web finanszírozási modellje megváltoztatható. Az internetforgalom és a szervercentrumok jelentős része azt a célt szolgálja, hogy hirdetéseket szállítsanak, felhasználói szokásokat elemezzenek ki és a reklámokat minél precízebben az egyes személyekre szabják. Amennyiben a világháló már nem hirdetések által finanszírozott lenne, akkor lehetne némi áramot megtakarítani" - szögezte le a szakember.