Az Intel chipek jövője

Az Intel hosszútávon gondolkozik, nem rövid időszakokra tervez. Mint minden cégnek, az Intel-nek is voltak rossz időszakai, amikor nem ment úgy a szekér, ahogy szerette volna. Ennek ellenére soha nem buktak meg, nem mentek csődbe, mindig visszatértek valami újdonsággal még a nehéz pillanatokban is.

Gyakran akadályok merültek fel, ezek miatt nem az Intel-nek voltak a leggyorsabb processzorai, természetesen akkor még a piacot sem tudták uralni, de később változott a helyzet. Egyértelműen az Intel processzorjai bizonyultak a legjobbnak, egyre kimagaslóbb szintet értek el, hamarosan az egész világ megismerte őket. Mindig lépésenként haladtak, így tudták elérni azt a célt, amit kitűztek maguknak, de rendszeresen becsúsztak apróbb bakik. A legutóbbi melléfogás az volt, amikor bevonták a Pentium III 1. 13GHz-es processzort, mert annak működése nem volt tökéletes. A processzor tervezésekor előre nem látott nehézségek merültek fel, ugyanis alkalmazták a még nem teljesen kidolgozott 0.18-mikronos technológiát.

Mostanában elkapkodtak dolgokat, nem tudni miért, hisz' nem volt rá okuk, ez pedig határozottan nem tett jót a cég hírnevének. A fölényük néhány hónapja még megkérdőjelezhető volt az AMD-vel szemben, az utóbbi időben azonban kezdenek visszatérni a megszokott kerékvágásba. Az Intel nyomás alatt van, ezért nehéz időket él át, kétségbeesetten adták ki a Pentium 4-et, talán ha határozottabban és pontosabban dolgoznának, akkor most jobb lenne a helyzetük. A 0.13-micronos technológiát még nagyobb figyelemmel kell kifejleszteniük, csak úgy, mint a 0.10 és a 0.07-micronos eljárásokat. Ez várható a közeljövőben, ha nem rukkolnak elő valami újdonsággal, könnyen lehet, hogy az AMD mögé kerülnek.

Az Intel múltja

A Pentium 4 sikeréhez két tulajdonság szükséges. Az első, hogy az új szoftverek kihasználják az SSE2 utasításkészlet nyújtotta előnyöket, a második az órajel minnél gyorsabb megnövelése. A kezdetektől fogva minden egyes CPU-nak voltak egyaránt jó és rossz tulajdonságai, nézzünk rá néhány példát:

Emlékeztek az első Pentium processzorra? Az első a P60 volt, borsos ára miatt őrültség lett volna megvenni, hiszen ott volt az olcsóbb AMD 486-os processzor. Nem volt rá nagy a kereslet, mert aki megvette, annak alaplapot is kellett cserélnie. Akkoriban még nagyon újnak számított az új CPU és nem akartak az emberek váltani, mivel ez volt az első kísérlet az Intel-től. De végül kihaltak a 486-os processzorok, így utat törhetett magának a cég, bebizonyította, hogy el tudják érni az akkoriban még elképesztőnek számító 200 MHz-et. Mi volt a helyzet a Pentium Pro-val és P6-os magjával? A PPro bukott, mert míg a felhasználók még 16 bites alkalmazásokat használtak, addig a processzor ezeket igen gyengén futatta, és inkább a 32 bites alkalmazásoknál jeleskedett. Ezután már az Intel is lemondott a gyenge Pro-ról, ezért 1997-ben kiadták a Pentuim II-őt, ami 1998-ra világszerte ismertté vált. Előnye szintén a magas órajel volt: 1998 végére az Intel elérte a 450 MHz-et, ez nyitotta meg számukra a siker kapuját, és ettől kezdve a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb processzor gyártói lettek.