A titkosítások nem védhetik a bűnözőket

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a kommunikációs szolgáltatások üzemeltetőire.

Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa komoly kampányba kezdett azért, hogy a bűnüldöző hatóságok hozzáférhessenek a különböző kommunikációs és más szolgáltatások titkosított adataihoz. A politikus kijelentette, hogy az Európai Unió tagországai között a jelenleginél jobb adatcserére van szükség és a titkosítás nem vezethet oda, hogy szörnyű bűncselekményeket követnek el a segítségével. Egyértelműen hangsúlyozni kell, hogy ami a valódi életben illegálisnak számít, annak az interneten is annak kell lennie.

Johansson kiállt azon elképzelés mellett, amely november elején vált ismertté. Az Európai Unió tagállamai ugyanis azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. Mindegyik szoftver fejlesztőjét köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára. A Threema vezetője elutasította a felmerült elképzeléseket.

Az Európai Unió belügyi biztosa kiemelte, hogy tudják, hogy vannak már olyan eszközök, amelyek nem olvassák el a magánjellegű üzeneteket, viszont felismerik a gyanús eseteket. A politikus hozzátette, hogy az Europol jogosítványait kibővítenék és a hatóság ezáltal közvetlenül hozzáférhetne az online platformok adataihoz, amelyeket ki is elemezhetne, ha súlyos bűncselekmények, például gyermekmolesztálások vagy terrorizmus gyanúja merülne fel. Johansson szerint minderre azért lenne szükség, mert gyakran ezekben az esetekben nem világos, hogy büntetőjogi szempontból melyik ország felelős az adott ügyekért, ezért az Europol közvetítőként léphet fel.