Európai uniós versenybírságot kaphat az Apple

A kaliforniai konszern komoly retorzióval nézhet szembe.

Az Apple kontra Spotify vita azután robbant ki, hogy a stream-szolgáltató kliensprogramja 2016 júliusában kikerült az App Store kínálatából. Márciusban a cég bepanaszolta a kaliforniai társaságot az Európai Bizottságnál, mert úgy érezte, hogy az Apple miatt folyamatosan hátrányok érik. Daniel Ek, a Spotify első embere azzal vádolta meg a vállalatot, hogy tisztességtelen a piaci versenyben. Az Apple ugyanis az App Store rendszerében olyan szabályokat vezetett be, amelyek korlátozták a felhasználók számára elérhető kínálatot és lefékezték az innovációt. 2019 májusában kiderült, hogy az Európai Unióban versenyjogi vizsgálat indul az Apple ellen.

Most Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa kifejtette, hogy az Európai Versenyfelügyelet előzetes álláspontja az, hogy az Apple - a vetélytársai és az ügyfelek kárára - visszaél a piaci hatalmával a zenei streamelés területén. A politikus hozzátette, hogy az Apple App Store rendszerében lévő szigorú szabályok miatt a felhasználók számára lehetetlenné válik az olcsóbb zenei stream-szolgáltatások használata. További probléma, hogy a vetélytársaknak magas díjakat kell fizetniük az alkalmazásboltban végrehajtott minden egyes tranzakció után. A legtöbb piaci szereplő a díjakat ráterheli az ügyfeleire, a Spotify például havi 9,99 euró helyett 12,99 eurót kért el az ügyfeleitől., de a Netflix is hasonlóan cselekedett. Van még egy gond: a szolgáltatók nem építhetnek be a szoftvereikbe a közvetlenül a honlapjaikra mutató hivatkozásokat, amelyek segítségével az előfizetések az Apple elkerülésével is megvalósíthatók lennének.

Az Apple azzal érvelt, hogy az App Store jelentős mértékben hozzájárult a Spotify térnyeréséhez. A stream-platform az előfizetői 99 százaléka után nem fizet semmilyen díjat, míg a maradék 1 százalék után is csupán 15 százalékot. Éppen ezért úgy tűnik, hogy a Spotify csak a programbolt előnyeit akarta kihasználni anélkül, hogy azért fizessen is. Az érvek ugyanakkor nem győzték meg az Európai Uniót, amely szerint a konszern akár az éves bevételének a 10 százalékát is kifizetheti büntetésként.