A harci drónok háttértámogatása fontosabb, mint a képességeik

A felfegyverzett vagy felderítést végző robotrepülőgépek önmagukban semmit sem érnének.

A berlini The Kill Cloud konferencián amerikai szakértők beszéltek az elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által indított drónháború részleteiről. Lisa Ling és Cian Westmoreland elmondták, hogy a 4,5 kilométeres magasságból Hellfire rakétákat indító General Atomics MQ-1 Predator és MQ-9 Reaper robotrepülőgépek nem lehetnének ennyire sikeresek a mögöttük lévő masszív kommunikációs és adattároló hálózat nélkül. A hálózatot a pilóta nélküli légi járművek mellett szenzorok, fegyverplatformok, globálisan megosztott eszközök, szoftverek, műholdak, kábelek, rádió- és digitális kommunikációs kapcsolatok alkotják. A rendszert naponta világszerte több ezer ember használja, üzemelteti és tartja karban.

Ling korábban őrmesterként szolgált az Amerikai Egyesült Államok Légierejének Drónmegfigyelő Programjában és rámutatott, hogy a felhőkörnyezeten alapuló megoldások immár elemzésekre, célzott csapásokra és az ölésre is alkalmazhatók. Ez a "háború kegyetlen üzlete". A programban dolgozók gyakorlatilag megfulladnak az adatokban, ezért is építette ki a Pentagon a Defense Intelligence Information Enterprise - DI2E nevű vállalkozást, amely hihetetlen mennyiségű információt szerez meg, elemez ki, majd a tapasztalatokat részben megosztja a szövetségesekkel.

Az igazi központot a Distributed Common Ground System (DCGS) jelenti. A robotrepülőgépek gyakorlatilag önmagukban semmit sem érnének, ha nem állnának kapcsolatban a hálózattal. A pusztításhoz az internet, a Google vagy a Google Térképen keresztül végzett keresések is hozzájárulnak, hiszen elmosódik a határ a katonai és a polgári felhasználás, illetve az állami katonai és a polgári online cégek között.

Westmoreland - az Amerikai Egyesült Államok Légierejének egykori kommunikációs technikusa - hozzátette, hogy a pilóta nélküli légi járművekre nem elszigetelten kell gondolni, hanem egy globális hatótávolsággal rendelkező infrastruktúrahálózat részeként. A férfi 2009-ben Afganisztánban segített a drónbevetésekhez szükséges globális kommunikációs struktúra létrehozásában. A hálózat képeket, titkosított hanganyagokat, célinformációkat és radarfelvételeket továbbít egy műhold segítségével a Katarban lévő műveleti központnak azért, hogy támogassa az egységeket az ellenség hatékonyabb leküzdésében.


A rendszerben fontos szerepet játszik reléállomásként a ramsteini támaszpont. Amennyiben tévedésből elpusztítanak valakit, akkor mindig az a védekezés, hogy a résztvevők a korrekt eljárást követték. Westmoreland elismerte, hogy közvetve több mint 200 emberi élet kioltásában vett részt.

A megalkotott hálózat komoly továbbfejlesztésen esett át, a projektben 2019-ben részt vett az Amerikai Egyesült Államok Légiereje és Űrparancsnoksága mellett számos cég, köztük a SpaceX is. Az egyik gyakorlaton egy AC-130 Gunship összeköttetésben állt Elon Musk Starlink műholdas internetrendszerével és így biztosította egy F-35-ös és egy F-22-es vadászrepülőgép biztonságos kommunikációját. 2020 augusztusában pedig szintén a Starlinket használták a különböző felszíni és légi egységek koordinálására az arizonai Yumában és az Andrews támaszponton. Már ekkor alkalmaztak 5G-adótornyokat és a Ghost Robotics vállalat egyik robotkutyáját, amely a fedélzeti fegyvereivel több mint 1200 méterre tudott lőni.