Svédország úttörő az iskolák digitalizá­lásában

A skandináv állam a koronavírus-járvány távoktatásának tapasztalataiból építkezik. A társadalom változik, a tanulók változnak, és velük együtt változnia kell az oktatásnak is.

Pernilla Nilssonnak a Svéd Kutatási Tanács neveléstudományi főtitkárának és a Halmstadi Egyetem tudományos pedagógiai professzorának a digitalizálás és a tanárképzés a szakterülete. A szakember elmondta, hogy a svéd kormány 2017-ben kitűzte azt a célt, hogy a helyi iskoláknak a digitalizálás területén a világ élvonalába kell tartozniuk. Ehhez változtattak a diákok felszerelésén, javítottak a tanárok továbbképzésén és kidolgoztak digitális tanítási modulokat. Továbbá szükség volt a tanároknál egy kultúraváltásra, ezt a koronavírus-járvány felgyorsította. Az intézkedések miatt már a pandémia kezdetén jól felkészültnek számított a svéd oktatás, ennek ellenére voltak kihívások.

"Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai a koronavírus-járvány alatt is nyitva voltak. Amennyiben egy diák vagy egy tanár megbetegedett, akkor az oktatás azonnal átállt a Zoom használatára. Ugyanez volt a helyzet a felső tagozatok esetében is. Néhány tanuló szerette ezt a gyakorlatot, mert visszahallgathatták az előadásokat, másoknak viszont hiányoztak a közösségi interakciók. A nebulók jegyei nem romlottak, de a közérzetük igen. Voltak komoly kihívások, például, hogy az oktatást egyetlen éjszaka alatt kellett átállítani digitálisra és a tanárokat is sok kritika érte. Leginkább a teljesítmény értékelése és a tesztek digitális formában való megtartása okozott nehézségeket. Később azonban a negatív hangok lecsengtek, mert kiderült, hogy az új rendszer alapvetően jól működött" - jelentette ki Pernilla Nilsson.

A digitalizálás kérdése nem csak generációs kérdés, hanem a gondolkodásmódé is. A digitális technológiákat a fiatalabb tanárok egy része is szkeptikusan fogadta, de sok idősebb kollégájuk le volt nyűgözve azoktól. Sokan csak akkor álltak át az új rendszerre, amikor realizálták, hogy nincs már mód a hagyományos oktatás folytatására. A Svéd Kutatási Tanács neveléstudományi főtitkára hozzátette, hogy a digitalizálási akcióterv elindításakor minden intézményben volt néhány pedagógus, un. digitalizálási vezető, aki a többieket támogatta, például segítő csoportokat hoztak létre a Facebookon. Szükség volt a változtatásokra, hiszen már az óvodások egy része is használ okostelefont vagy táblagépet.

Tudatosítani kellett azt is, hogy a folyamat során nem csupán arról van szó, hogy digitális eszközöket kell használni, hanem arról is, hogy azokat egy bizonyos célra alkalmazzák. Amennyiben a tartalmakat a digitális eszközök nélkül jobban lehet terjeszteni, akkor nem kell azokat alkalmazni. A professzor leszögezte, hogy meg kell gondolni, hogy hol használjuk a technológiát és hol mondunk le inkább arról. A legfontosabb azonban, hogy a pedagógusok bízzanak a technológia alkalmazásában, de rendelkezzenek választási lehetőségekkel és kellő önbizalommal. És ne alkalmazzák a digitális megoldásokat, ha az nem észszerű.