Szuperszámítógép egy chipen

Az IBM, a Sony, és a Toshiba hétfőn bejelentették, hogy közös erővel kívánják kifejleszteni a jövő chipjét. A vállalkozás nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy egy teljes szuperszámítógépet integráljanak egy chipre. A tervek szerint az új technológia segítéségével öt éven belül olyan szórakoztató elektronikai eszközöket gyárthatnak majd, melyek sokkal nagyobb teljesítményűek, mint az IBM Deep Blue.

A vállalkozásban feladatot vállaló cégek elmondták, hogy 400 millió dollárt fektetnek be a "szuperszámítógép egy chipen" processzorokba, melyek kevés energiát fogyasztanak majd, és az Internetre is kapcsolódhatunk velük, méghozzá ultragyors hozzáférés segítségével.

"Az a processzorplatform, amiről az emberek eddig csak álmodtak, most valóra válik." - mondta Ken Kutaragi, a Sony elnöke.

A tokiói sajtótájékoztatón a cégek elmondták, hogy a "Cell" (sejt) kódnevű új mikrochipek kifejlesztéséhez a világ legfejlettebb kutató és gyártó technológiáit használják majd fel.

Az újságírókban természetesen felmerült a kérdés, hogy milyen eszközökbe építik majd be az új chipeket. A Sony képviselője elmondta, hogy valószínűleg széles körben alkalmazzák majd őket, de egyelőre nincs pontos kép a felhasználási területekről: "az hogy pontosan milyen területeken használják majd a chipeket, csak a jövőben derül ki, de az biztos, hogy a vásárlók találkozhatnak majd velük olyan kommunikációs eszközökben, melyekkel a felhasználók egymással és az Internettel léphetnek kapcsolatba" - mondta Chris Andrews.

"Sokkal nagyobb teljesítményt fognak nyújtani, mint a mai szuperszámítógépek chipjei. Lényeges különbség azonban, hogy ezeket nem csak a high-end szerverekbe és gépekbe építik majd be, hiszen otthoni használatra szánjuk őket." - tette hozzá.

A projekt során egyszerre 300 tervező és mérnök dolgozik majd, hogy megalkossák a világ legnagyobb teljesítményű otthoni célokra tervezett processzorát. A processzor a "teraflop-osztályba" tartozik majd. (1 teraflop azt jelenti, hogy processzor 1 billió lebegőpontos műveletet képes elvégezni 1 másodperc alatt.)

A megállapodás szerint az IBM megkapja a Sony 0.10 (körülbelül tízezerszer vékonyabb, mint, a hajszál) mikronos gyártási technológiáját, így sokkal kisebb méretű, de gyorsabb chipek készíthetők, mivel csökkenthető az áramkörök mérete. A jelenlegi leggyorsabb mikroprocesszorokat 0.11 vagy 0.13 mikronos technológiával készítik. A piacgazdaságban egyelőre még nem sikerült 0.10 mikron alá menni.

A Sony, a világ második legnagyobb szórakoztató elektronikai cikkeket gyártó cége elmondta, hogy az új technológia segítségével sokkal fejlettebb mikroprocesszorokat készíthetnek majd a PlayStation 2 konzol számára. A három vállalkozás szakemberei az IBM Texas állambeli fejlesztőközpontjában dolgoznak majd, hogy új eszközöket tervezzenek. A cégek szerint a beépített szélessávú adatátviteli eljárásnak köszönhetően az egyes eszközök összekapcsolhatók, az egyesített gépek pedig egy "szuper rendszert" hoznak majd létre.

"Pont úgy egyesülnek majd az eszközök, mint ahogy a sejtek az emberi testben. A kapcsolat kiépítése után egy új fizikai rendszer jön majd létre. A "sejt alapú" különböző elektronikai termékek összességéből új, nagyobb rendszerek keletkeznek." - mondta Ken Kutaragi, a Sony elnöke.

Az IBM kihasználva a lehetőséget egyúttal bejelentette, hogy komoly erőforrásokat kíván befektetni a gyártási technológiák továbbfejlesztésébe, hogy még kisebb áramköröket tudjanak előállítani.