Nyugati chipekre vadászik Oroszország

Moszkvának számos informatikai alkatrészekre van szüksége a fegyvereihez és nem sajnálja a pénzt az érintett komponensekre.

Az oroszok sokkal többet lőttek ki (vagy veszítettek el a harcban) tűzerejükből, mint azt eredetileg várták, így most kénytelen kelletlen egyre inkább a szovjet korszak ősi lőszerkészleteire hagyatkoznak. Az ukránok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a háború kimenetele valószínűleg azon múlik, hogy Oroszország megtalálja-e a módját, hogy visszaszerezze a hozzáférést a csúcstechnológiás chipekhez, és ezért mindent megtesznek, nemzetközi figyelmeztetéseket küldenek, hogy az agresszor ne kapja meg azokat.

Oroszország félvezetők, transzformátorok, csatlakozók, házak, tranzisztorok, szigetelők és más alkatrészek beszerzési listáit készítette el, amelyekre a háborús erőfeszítésekhez szükség lenne - erről a Politico című politikai magazin számolt be a Kijev által készített egyik ilyen listára hivatkozva. A Politico felsorolta nem csupán az alkatrészeket, hanem azt is, hogy Oroszország milyen prioritással keresi azokat és milyen árat fizetne értük. A lista tartalma megegyezett azzal, amit a katonai logisztika szakértők tudnak az orosz hadsereg állapotáról.

Az Oroszország által legsürgősebben igényelt 25 alkatrész mindegyike szinte kizárólag a Broadcom, a Marvell, a Holt, az Intel, az ISSI, a Microchip, a Micron és a Texas Instruments amerikai cégek mikrochipjei. Emellett az Infineon leányvállalatának, a Cypressnek az egyik terméke szintén azon alkatrészek között van, amelyeket Oroszország a legnagyobb prioritással próbál megszerezni. A listán a Harting, az Infineon és a Würth Elektronik német cégek komponensei is megtalálhatók. Moszkva az egyes alkatrészekért 7 és 1100 euró közötti árakat fizetne.


A legérzékenyebb technológiák szankciós listán vannak, de egy közvetítő ország, például Kína vásárolhat ezekből majd eladhatja azokat Moszkvának. Szélsőséges esetekben pedig akár háztartási készülékekből is kiszedhetnek egyes szükséges alkatrészeket. Az ukrán miniszterelnök szerint a háború olyan ponthoz érkezett, ahol a technológiai vezetés döntő lehet. "Információink szerint az oroszok már elhasználták fegyverarzenáljuk majdnem felét" - mondta a lapnak. Ukrajna becslése szerint Oroszországnak mindössze négy tucat hiperszonikus rakétája van. "Ezek azok, amelyek precízek és pontosak a bennük lévő chipeknek köszönhetően. De az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt leállt ezen chipek szállítása, és így most nincs módjuk feltölteni a készleteket.”

A Royal United Service Institute (RUSI) nevű brit katonai kutatóintézet vezetője a magazinnak elmondta, hogy Oroszország valószínűleg már évek óta vásárolja a nyugati mikrochipeket, de úgy tűnik, hogy a tartalékok mostanra kimerültek. Az orosz beszerzési program kiterjedt, jól finanszírozott és hatalmas ipari bázisra épül, azonban Ukrajnában annyi mindent elhasználtak, hogy most sok utánpótlásra van szükségük, új szállítmányra van szükségük, ezért kerültek nyilvánosságra ezek a listák. Nyilvánvaló, hogy Moszkvának komoly erőfeszítéseket kellene tennie, hogy megszerezze a szükséges alkatrészeket. Az olyan államok, mint Irán, amely évek óta rendelkezik tapasztalattal a messzemenő szankciók kijátszásában, valószínűleg segíthetnek ebben.


Augusztus elején a RUSI tételesen lebontotta, hogy az Ukrajnában lefoglalt orosz fegyvertechnológiákban milyen nyugati gyártású alkatrészeket használtak fel. Számos komponensre már sokkal régebb óta vonatkoznak az exporttilalmak. Mindazonáltal a mostani szankciók következményei is látványosak, Diederik Cops belga fegyverkutató szerint ugyanis egyre több "buta" orosz bombát használnak Ukrajnában. Ez utóbbi azt támasztja alá, hogy Oroszország nyilvánvalóan ellátási gondokkal küzd. Az amerikai hírszerzés szerint már tüzérségi lőszert és rakétákat is vásárolnak Észak-Koreától - ezt a The New York Times írta meg.

A beszerzési források különbözőek lehetnek a szabályozatlan online piacterektől kezdve a külső felet használó fedőcégekig. Az oroszok történelmi szakértelmükre is támaszkodhatnak ilyen csatornák létrehozásában, hiszen ez rutin volt a hidegháború idején. Magyarország is rajta volt a COCOM listán, mégis sok fejlett technológia eljutott hozzánk is. Oroszországnak hosszú határai vannak a szomszédos országokkal, és a szövetségesek sora veszi körbe.

Az ukrán miniszterelnök szerint az oroszok készletei határozottan fogyatkoznak. "Szovjet gyártmányú berendezéseket és rakétákat használnak, amelyeket az 1960-as vagy '70-es években gyártottak” – mondta. Azonban a nyugati kormányoknak alig van lehetőségük megakadályozni, hogy más rezsimek – különösen Kína – mikrochipeket adjanak át Oroszországnak. Matthew Turpin, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Kínáért felelős igazgatója szerint a chipek ellenőrzése nagyon gyenge. "Kína és Oroszország határa 4300 kilométer hosszú. Egyáltalán nem tudjuk észlelni, ha ezeket a chipeket Kínából Oroszországba továbbítják."